Négy nappal azelőtt, hogy Orbán Viktor testvéri nemzetnek nevezte Azerbajdzsánt, az ottani hatóságok őrizetbe vették a független Abzas Media vezetőit, Ulvi Hasanlit és Sevinc Vagifgizit, akik az ország korrupciós ügyeinek feltárásán dolgoztak. A rendőrség azt állította, hogy 40 ezer eurót találtak Hasanli irodájában, de Hasanli azt állította, hogy a pénzt a rendőrök helyezték el ott, valamint a fogdán meg is verték. Másnap az Abzas főszerkesztőjét, Sevinj Vagifgizit is őrizetbe vették. Hasanlit és Vagifgizit is csempészettel vádolják, amiért akár 12 év börtönt is kaphatnak. Egyébként 2021-ben Vagifgizi telefonján a Pegasus nevű kémszoftvert is megtalálták, amit egyébként itthon is bevetettek újságírók ellen.

Az Abzas működése azért szúrhatta a hatalom szemét, mert cikkeikben korrupciós ügyekkel és jogsértésekkel foglalkoztak. Legutóbb bemutatták, hogyan mossák a pénzüket bel-és külföldon az azeri állam magasrangú tisztségviselői, például a karabahi örményektől elvett földeket is a hozzájuk köthető cégek kapták meg. Az egyik céget még Ilham Alijev elnök lányával is sikerült összekötniük. Egy kikerült felvételen Hasanli elmondta, hogy a rendőrség amiatt is kérdőre vonta, mert nem dicsőítette az azeri vezetést, amikor szeptemberben elfoglalták Hegyi-Karabahot.

Az akcióval párhuzamosan az azeri állami média azt kezdte harsogni, hogy meg kell tisztítani az országot az amerikai kémektől. Ebbe a kampányba az államgépezet is beszállt, az azeri külügyminisztérium szerdán bekérette a német és az amerikai ügyvivőt, valamint a francia nagykövetet, akiket azzal vádolt, hogy országaiknak szerepük volt az Abzas Media illegális finanszírozásában.

A minisztérium közleménye szerint az érintett három országban bejegyzett szervezetek, köztük az Egyesült Államok nemzetközi fejlesztési ügynöksége (USAID), valamint a német és a francia diplomáciai képviselet is részt vett az azerbajdzsáni ellenzéki médiacég finanszírozásában. Azerbajdzsán ezt a belügyeibe való beavatkozásnak tekinti, és fenntartja magának a jogot, hogy válaszlépéseket tegyen.

Egyébként 2017-ben az derült ki, hogy az azeri diktatúra politikai elitje egy brit céghálón keresztül tartott fenn egy 2,9 milliárd dolláros titkos pénzügyi alapot, amin keresztül fizettek ki befolyásos európai szereplőket, mostak pénzt, és vettek luxuscikkeket. A kiszivárgott adatok alapján a pénz egy részét politikusokra és újságírókra költötték. (Eurasianet/Human Rights Watch/MTI)