Az azerbajdzsáni hírügynökség most közölte az azeri elnök sajtószolgálatának közleményét, amiben az áll, hogy sem az elnöknek, sem a családtagjainak nincs semmi köze a BBC és a Guardian cikkeiben tett vádakhoz. „Az erőfeszítések arra, hogy belekeverjék az ügybe az elnököt és a családját teljesen megalapozatlanok, előítéletesek és provokatív jellegűek” – írják.

„Tudjuk, hogy Soros György és a szolgái – akik Azerbajdzsánnal és a vezetésével kapcsolatban csalók és hazudozók nemzetközi hírét élvezik – állnak a kampány mögött. Soros György piszkos akcióit komolyan ki kéne vizsgálni”

– áll a közleményben, ami szerint a Soros Györggyel együttműködő örmény lobbi folytat lejáratókampányt Azerbajdzsán elnöke és a családja ellen, de az erőfeszítéseik ellenére a kampány nem hozott semmilyen eredményt. Az örmény szálat arra húzzák fel, hogy a Guardian cikkének három szerzője között ott van Dina Nagapetyan is, aki örmény származású.

Az OCCRP korrupcióellenes szervezet a héten tárta fel az azerbajdzsáni pénzmosási botrányt, miután egy dán lap, a Berlingske kiszivárgott banki dokumentumokhoz jutott hozzá. Mint kiderült, az azeri diktatúra politikai elitje egy brit céghálón keresztül tartott fenn egy 2,9 milliárd dolláros titkos pénzügyi alapot, amin keresztül fizettek ki befolyásos európai szereplőket, mostak pénzt, és vettek luxuscikkeket. A Guardian szerint 2012 és 2014 között több mint 16 ezer kifizetés történt ebből az alapból.

A kiszivárgott adatokból azt látni, hogy a pénz egy részét politikusokra és újságírókra költötte a diktatúra, és a cél az volt, hogy az azeri diktátor, az Orbán Viktorral is közismerten jó viszonyt ápoló Ilham Aliyev elleni kritikákat kioltsák, és hogy az olajdiktatúra pozitív képét keltsék a világban.

Az is kiderült, hogy akkor érkeztek azeri dollármilliók egy budapesti számlára, amikor az ország kiadta a baltás gyilkost. (APA)