Sok minden történt a közoktatásban, mióta 2022 májusában Pintér Sándorra szállt a terület vezetése: diákok, pedagógusok és szülők tüntették végig a 2022-es őszt, több tanárt kirúgtak, amiért polgári engedetlenséggel tiltakoztak az iskolában, majd bevezették a státusztörvényt. Rengeteg tanár mondott fel, sokan még a hatályba lépés előtt, mások pedig azért hagyták el a pályát, mert az új szerződésüket nem írták alá.

Ezért is volt érdekes a belügyminiszter hétfői meghallgatása az országgyűlés kulturális bizottságában. Itt ugyanis a kötelező éves beszámolója után az interjúktól és nyilatkozatoktól következetesen elzárkózó Pintér válaszolt az ellenzéki bizottsági tagok közneveléssel kapcsolatos kérdéseire, így volt esély megismerni a belügyminiszter véleményét ezektől az ügyekről.

Megbecsülés, notebookok és egy Orbán vezette nevelési kormánybizottság

„Elsődleges célunk a gyermekeink tudásszintjének emelése, hogy a jövőben megfelelően versenyképesek legyek az Európai Unió területén. E cél elérése érdekében nélkülözhetetlen a pedagógusok társadalmi elismerésének növelése, bérük jelentős emelése” – kezdte beszámolóját a belügyminiszter. Szerinte mindezek figyelembevételével készült el az új pedagógus életpályáról szóló törvény – ismertebb nevén státusztörvény –, amelynek Pintér szerint fő célkitűzései „a gyermekeiket nevelő oktatók társadalmi és anyagi megbecsülésének javítása, a béremelés megalapozása, teljesítményalapú bérezés bevezetése, egységes ágazati, munkaügyi szabályozás, digitalizáció, (...) a vitatott szabályozási elemek újragondolása és az adminisztráció csökkentése”.

Pintér hangsúlyozta, hogy fontos cél volt a közvetlen kapcsolattartás a pedagógusokkal és a szülőkkel, és időszakosan tartották a kapcsolatot a diákokkal is. Az ő véleményük és javaslataik alakították is a végleges törvényszöveget szerinte.

Azt mondta, hogy a tanulók teljesítményének monitorozása érdekében évente kompetenciamérést fognak tartani, az intézményvezetők és az intézményen belüli egyéb vezetők képzésére pedig megújított vezetőképző rendszert vezetnek be.

Hangsúlyozta még a digitalizáció fontosságát: ezt a megfelelő számú notebook biztosításával, okostankönyvek, digitális tartalmak készítésével, a KRÉTA-rendszer használatának kötelezővé tételével, az adminisztráció egyszerűsítésével és az iskolai WiFi-szolgáltatások megerősítésével igyekeznek elérni. 2025-re szeretnének az összes, ezt igénylő ötödikes és tizenkettedikes tanulónak notebookot biztosítani. 55 ezer notebookot már kiosztottak pedagógusoknak, 65 ezret pedig diákoknak, és még ebben a tanévben további 140 ezer notebookot kapnak a tanulók. A köznevelési rendszer digitalizálása érdekében egységes tanügyi szoftvert vezetnek be, amellyel a szülők naponta tudják követni a gyerek iskolai magatartását és teljesítményét.

Szerinte a bérstruktúra és a munkavégzés jogi szabályainak átalakítása a státusztörvénnyel „megfelelő módon sikerült”, és ezzel a pedagógusok nagy része is egyetért. Az oktatás színvonalának emelését jelenti szerinte az is, hogy az új törvény értelmében a foglalkoztatott nyugdíjas pedagógusok a nyugdíjuk mellett megkapják a teljes bérüket is. A felzárkózó településeken dolgozó pedagógusoknak biztosított 20 százalékkal magasabb bér pedig segít majd abban, hogy többen vállaljanak munkát ezeken a településeken.

Azért, hogy az iskolavezetők tisztában legyenek a jogszabályi változásokkal, az igazgatóknak és az osztályfőnököknek, közösségszervezésben részt vevőknek vizsgázniuk kell majd ezekből az ismeretekből.

Az iskolai erőszak csökkentése kapcsán elmondta, hogy bár az iskolaőri rendszer bevezetése idején nagy vitát váltott ki a döntés, azóta egyre többen szeretnének iskolaőrt az intézményükbe: további száz állami iskola, de egyházi iskolák részéről is érkeztek igények. Erre a feladatra nyugdíjas rendőröket szeretnének bevetni. Szerinte bevált az iskolaőr-rendszer, a kábítószerezés visszaszorításában is nagy szerepet játszanak, mivel az iskolaőrök „az iskola ablakán kifelé is nézve” tudják, mikor kell bevonni a rendőrséget az ilyen esetekben.

Pintér a meghallgatáson bejelentette, hogy a kormány nevelési kormánybizottságot hoz létre, amelyet a miniszterelnök fog vezetni. Ennek célja, hogy megteremtsék az összhangot az óvodai nevelés, az általános iskolai nevelés, a középiskolai nevelés és a diplomát adó felső szintű nevelés között. A jövő egyik központi kérdésévé szeretnék tenni a Nemzeti Alaptanterv felülvizsgálatát. Elismerte, hogy sok kritika érte a NAT-ot, és szerinte meg kell nézni, mennyire alaposak ezek a vélemények.

Az ukrán-orosz háború miatt 5200 tanköteles ukrán gyerek érkezett az országba, mindannyiuk számára biztosították az iskolai ellátást, a felzárkózásuk segítésének érdekében pedig 2022 szeptemberétől a kormány havi 130 ezer forintos támogatást nyújtott minden gyerek számára.

A rend ellen senki sem tiltakozik

A beszámoló után a bizottsági tagok tehették fel a kérdéseiket.

A DK-s Kálmán Olga arról érdeklődött, sikerülhet-e emelni a gyerekek tudásszintjét, ha nincsenek szaktanárok. Felidézte azt a november eleji hírt, miszerint vannak iskolák, ahol rendszeresen hamisítják a KRÉTA-t, hogy elfedjék a tanárhiányt. Pintér válaszában azt mondta, a hamisítást az irányítása alá tartozó területeken nem tud sem elfogadni, sem figyelmen kívül hagyni, minden ilyen ügyet kivizsgálnak, mivel ez bűncselekmény. Gulyás Gergely egy novemberi Kormányinfón egyébként azt mondta, nem indul központi vizsgálat az érintett iskola ügyében, de ha egy tanár azzal szembesül, hogy szabályellenes lépésre utasították, forduljon az igazgatójához.

Kálmán Olga azt is megkérdezte, jó vezetőnek tartja-e magát Pintér az oktatás területén. „Ezt önöknek kell tudni megítélni” – válaszolta a belügyminiszter. Szerinte ezt azzal lehet mérni, hogy hogyan teljesít egy adott terület mielőtt és miután az ő irányítása alá kerül. Azt mondta, hogy bár nem túl szerény állítás, de az eddigi életpályája alapján jó vezetőnek tartja magát, nem voltak még vezetői problémái.

Az MSZP-s Kunhalmi Ágnes azzal kezdte, hogy idén 4314 pedagógus mondott fel, és a távozó pedagógusok nagy része nem kapta meg a státusztörvényben meghatározott végkielégítését. Arról kérdezte a belügyminisztert, hogy igaz-e ez a hír, és ha igen, miért nem kaptak végkielégítést az érintettek. Pintér szerint 1200 fő hagyta el a közoktatást az új törvény miatt, így a négyezer feletti szám nem stimmel, arra kérte Kunhalmit, nézzen utána ennek az adatnak.

Kunhalmi azt is megkérdezte, igaz-e, hogy a státusztörvény miatt a pályát elhagyók később nem helyezkedhetnek el köznevelési intézményekben, ugyanis sok pedagógus arról számolt be, hogy ezzel fenyegették őket. A belügyminiszter szerint a jogszabályokban meghatározott keretek között „természetesen mindenki ugyanúgy tevékenykedhet, mint bárki más”.

Arra a kérdésre, hogy milyen komplex stratégiát dolgozott ki a Belügyminisztérium, hogy orvosolják a sok nyugdíjba vonuló pedagógus okozta hiányt, Pintér nem tért ki a válaszában.

A kedden publikussá váló PISA-eredményeket firtató kérdésre azt mondta, szerinte meglepő lesz az eredmény. A koronavírus-járvány előtti időszakhoz képest a belügyminiszter csökkenésre számít, viszont a visszaesés mértéke szerinte alacsonyabb lesz, mint az EU-s átlag, sőt, bizonyos területeken átlag fölé is kerülhetünk.

A háromévente elkészülő PISA-tesztek nem mutattak eddig túl sok jót az Orbán-kormányok oktatásirányítási teljesítményéről: Magyarország 2009-ben érte el érte el a legjobb eredményeket, az ezt követő időszakban drasztikus romlás következett be. A 2016-os eredmények messze a legrosszabb magyar teljesítményt hozták 2003 óta, ehhez képest 2019-re valamennyit sikerült javítani szövegértésben és természettudományban, matekból pedig egy pont híján ugyanazt hozták a diákok, mint legutóbb.

A momentumos Tóth Endre azt mondta a belügyminiszternek, hogy sok az elégedetlen pedagógus, és megkérdezte, hogy nekik mit üzenne, hogyan fejezzék ezt ki – hagyják-e el a pályát, vagy maradjanak, és sztrájkkal, esetleg polgári engedetlenséggel adjanak hangot a problémáiknak.

„Azt gondolom, hogy a rend ellen senki nem tiltakozik. Aki hosszú időn keresztül a rendhez szokott, a fegyelmezettséghez szokott, akkor annak nincs problémája” - mondta Pintér Sándor.

A polgári engedetlenség miatt elbocsájtott tanárok perei során Tóth Endre szerint felmerült, hogy ezekről a belügyminiszter tudott-e, esetleg ő adott-e utasítást az elbocsájtásokra. Pintér erre a kérdésre nem reagált a válaszában. Azt mondta, hogy mivel a polgári engedetlenség fogalma a magyar jogban nem létezik, ezért erre szerinte nem lehet hivatkozni egy munkaügyi perben, de a Belügyminisztérium a jogerős bírósági döntéseket mindig elfogadta és teljesítette, így ebben az esetben is így tesz majd.

Tóth a pedagógushiányról is kérdezett, tudni szerette volna, hogy Pintér szerint ez létező probléma-e, és hogy miért titkolják az erre vonatkozó adatokat. A belügyminiszter egy sor statisztikai adattal válaszolt. Elmondta, hogy jelenleg 165 ezer főállásban foglalkoztatott pedagógus dolgozik az országban. Azt mondta, míg 2010-ben 11 gyerek jutott egy pedagógusra, a legfrissebb, 2021-es adatokban ez a szám 10,6-ra csökkent. Az EU-s átlag 12,1, de a fejlett országnak számító Hollandiában például 16. „És nem lehet azt mondani, hogy a tizenhat gyermeket nevelő Hollandiában rosszabb az eredménye az oktatásnak, mint Magyarországon.”

Az osztálylétszámok tekintetében szerinte a pedagógusok által ideálisnak vélt kereteken belül mozognak: kérdőívet küldtek erről a tanároknak, és a válaszok alapján az óvodákban 15-20 fő, általános iskolában 20 fő, középiskolában 25 fő az ideális osztálylétszám.

Az MSZP-s Hiller István arról beszélt, alapvető tévedésnek tartja, hogy a pedagógusok béremeléséhez brüsszeli pénzekre vár a kormány, és a magyar pedagógusok bérét a központi költségvetésnek kellene állnia. Azt kérdezte a belügyminisztertől, hogy tudja-e vállalni, hogy ezt eléri.

Pintér válaszában nem érintette a brüsszeli pénzek kérdését. Megismételte, hogy szeretné, ha pedagógusok bére emelkedne, társadalmi megbecsültségük növekedne. A 2024-re beígért 10 százalékos béremelés biztosan meglesz, ő azon az állásponton van, hogy ezt az emelést a decembertől megemelt minimálbérhez kell kötni, „amennyiben az ország gazdasági helyzete engedi”.

„A kérdés az volt, hogy nemzetstratégiai kérdés a béremelés, hogy elérem-e. Amit most mondtam, nagyon bízom benne, hogy igen, de ön is tudja, hogy én nem ígérek soha semmit, és így könnyen betartom ezeket a dolgokat.”

Szabó Szabolcs független országgyűlési képviselő arról kérdezett, mit mondana a belügyminiszter Orbán Viktornak, ha a miniszterelnök megkérdezné tőle, kell-e külön minisztériumba szervezni a közoktatást.

„Én azt gondolom, hogy nem az a lényeg, hogy hol mekkora a minisztériumnak vagy a felügyelő szervnek a nagysága, az a lényeg, hogy hogy vezetik és milyen eredményeket érnek el” - közölte a belügyminiszter. Azt mondta, bízik benne, hogy sikerül Klebesberg Kuno által képviselt történelmi hagyományoknak megfelelni, és néhány év visszatekintése után ugyanolyan eredményes és sikeres lesz a terület, mint az ő idejében. „És még annyit szeretnék hozzátenni, hogy ő se pedagógus volt” - tette hozzá, utalva a kritikákra, miszerint egy rendőr vezeti az oktatásügyet.

Zárásként a belügyminiszter felsorolta a további célkitűzéseiket:

• felülvizsgálják a tanárok teljesítménymérésének rendszerét, korrigálják a rosszul beállított minőségellenőrzéseket,
• felülvizsgálják a tankerületi intézményrendszereket, hogy mindenhol egyforma minőségű rendszerirányítók legyenek,
• felülvizsgálják a tanárképzéseket,
• kiépítik a WiFi-hálózatokat az iskolákban,
• tartják a kapcsolatot a tanárokkal és a szülőkkel, még idén kérdőívet küldenek ki nekik, amelyre január közepéig várják a válaszokat.