„El sem tudom képzelni, nem is akarok beszélni arról, hogy milyen pusztító következményekkel jár, ha az Európai Tanács nem hozza meg ezt a döntést" – mondta az uniós külügyminiszterek brüsszeli találkozójára érkezvén Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter országa csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről. Arról, hogy ezek a tárgyalások elindulhatnak-e, a hétvégén döntenek az uniós csúcson.
A vezetők csütörtökön és pénteken ülnek össze, emellett döntenek arról is, hogy további 50 milliárd euró gazdasági támogatást nyújtanak-e a háborúban álló országnak, valamint arról, hogyan folytatják az Ukrajna orosz invázió elleni védekezéséhez nyújtott katonai támogatást.
„Minden döntések anyja, a legfontosabb döntés természetesen a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről szóló döntés" - mondta Kuleba.
Szerinte ha nem születik pozitív döntés a kérdésben, az azt mutatná, hogy az EU képtelen betartani a történelmi kötelezettségvállalásokat.
Közölte azt is, hogy nem támasztják alá tények azt az állítást, amely szerint Ukrajna nem tesz eleget a korrupció elleni fellépés területén. Az Európai Bizottság számos jelentésben közölte, hogy Ukrajna nagy lépéseket tett ezen a területen, ugyanis a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez szükséges négy, az Európai Unió részéről megkövetelt törvényt elfogadta. Ennek a "Magyarország által folyamatosan hangoztatott aggodalmakat el kell oszlatnia" - húzta alá.
Kérdésre válaszolva azt mondta: Ukrajna megváltoztatta a kisebbségi nyelvhasználatot és oktatást érintő jogszabályait is olyan módon, ahogyan azt Magyarország kívánta. Ezt a tényt tiszteletben kell tartani.
„Nagyon nehéz megérteni tehát, honnan jön Magyarország bővítéssel szembeni ellenállása. A nemzeti kisebbségeket érintően ugyanis Ukrajna mindazt megtette, amit Magyarország kért. Ha minden feladatunkat elvégeztük, tisztázni kell, miért áll ellen továbbra is Magyarország” - zárta gondolatait az ukrán külügyminiszter.
A külügyminiszter szavairól beszámoló Reuters kiemeli, hogy az új európai pénzügyi támogatás biztosítása kritikus fontosságú, mivel egyre több kétség merül fel a Kijevnek nyújtott amerikai támogatással kapcsolatban, amely nagymértékben támaszkodik a nyugati pénzügyi támogatásra.
A brit hírügynökség is egyetlen kockázatot azonosított: Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, aki azzal fenyegetőzik, hogy a december 14-15-i csúcstalálkozón megvétózza a támogatási és bővítési tárgyalásokat.
Múlt hétfőn Orbán Viktor levelet írt Charles Michelnek, amiben azt kéri az Európai Tanács elnökétől, hogy vonja vissza döntését, és vegye le a decemberben esedékes uniós csúcs napirendjéről Ukrajna csatlakozási tárgyalását. Orbán levele, illetve esetleges vétója érzékelhetően foglalkoztatja a Tanács tagjait. Emmanuel Macron francia elnök a múlt hét végére meghívta Párizsba Orbánt, hogy személyesen győzze meg a kompromisszumról. Az út során a francia Le Pointnak adott interjút a miniszterelnök, amelyben azt mondta, szerinte jogi szempontból „nem éppen vétó”, hogy Magyarország nem akar szavazni az ukrán csatlakozás kérdésében. „Mondjuk úgy, hogy nem járulok hozzá ahhoz, amit rossz döntésnek tartok. Az én elképzelésem Európáról az, hogy ha nem ért egyet mindenki, akkor nincs döntés” – mondta. „Ukrajna köztudottan a világ egyik legkorruptabb országa” – tette hozzá.
Az interjúban súlyos gazdasági következményekkel indokolt. Szerinte Franciaországnak évente 3,5 milliárd euróval többet kellene fizetnie az EU kasszájába, ha Kijev csatlakozna.
A Reuters hosszan elemzi, hogy valójában Orbán zsarolása mögött a jogállamisági problémák miatt zárolt EU-s források felszabadításáért folytatott küzdelem áll.
Krisjanis Karins lett külügyminiszter arról beszélt, hogy az ukrajnai támogatás tekintetétben Magyarország álláspontja „kihívást jelent” az EU számára. Elina Valtonen finn külügyminiszter pedig sajnálatosnak nevezte az ukrán támogatásokkal szembeni magyar álláspontot és azt mondta, Kijev végsőkig tartó segítése nem csak a megtámadott ország, hanem az Európai Unió érdeke is.