Orbáninfó: Valami kór rágja a nyugati demokráciákat, napokon belül miénk a reptér

A miniszterelnök azzal magyarázta az egy éven át Európa-bajnok magyar inflációt, hogy nagyon ki vagyunk téve az energiaáraknak. Kár, hogy ez nem egészen igaz. Az energiaárak a múlt év végén és ez év elején valóban extrém mértékben, sokszor 50-60 százalékos szinten nőttek a KSH havi inflációs jelentései szerint, de ennek az oka az előtte bő tíz éven át mesterségesen alacsonyan tartott, „rezsicsökkentett” ár korrekciója volt. Tehát nem egy piaci folyamat okozta az áremelkedést, hanem egy kormányzati beavatkozás, vagyis egy korábbi kormányzati beavatkozás korrigálása egy újbóli kormányzati beavatkozással.

Az energiahordozók piaci árai tavaly valóban jelentősen nőttek, de a magyar árakat nem csak ez hajtotta fel tehát. Arról nem is beszélve, hogy a legutóbbi (2021-es) Eurostat-adatok alapján a magyar energiakitettség nagyjából az uniós átlag körül van, és számos országban, ahol nagyobb az energiaimport-függőség, sokkal kisebb volt az infláció.

Végezetül az is fontos szempont, hogy a magyar inflációt extrém módon fűtötte az élelmiszerárak brutális, időnként 40 százalék fölötti emelkedése. Ebben a drágulásban csak kis része volt az élelmiszer-ipari piac termelőinek költségnövekedésének, mint ebben a cikkünkben megmutattuk, valójában ezek a jórészt magyar oligarchák érdekeltségében lévő vállalkozások extra profitnövekedést értek el tavaly.

A 444-es Czinkóczi Sándor nem kérdezhetett, ahogy a 2022-es választás után sem.

Az utolsó kérdést a Magyar Nemzet tehette fel arról, hogy Orbán hogyan értékeli, hogy nem engedték ki Ukrajnából a vele találkozni próbáló Petro Porosenko volt ukrán államfőt. Orbán arról beszélt, hogy Ukrajna egy véres háborúban áll, ilyenkor rendkívüli szabályok vannak: nincsenek választások, a pártokat betiltották és a szabad sajtót megszüntették. Ez rossz, de Orbán érthetőnek találja, és érthető az is, ha Petro Porosenkót nem engedték ki az országból. Más kérdés, hogy mit akarnak az EU-ban, ha szerintük az, hogy egy politikus találkozik egy EU-tagország miniszterelnökével, az nemzetbiztonsági kockázat.

Mert állandó védelem alatt áll. Hogy miért következik az egyikből a másik, az még nem világos, de ezek szerint már hivatalos, hogy a kormány a katonai gépeket használja rendszeresen. Pedig annak idején a két Airbus megvásárlásakor Simicskó István akkori honvédelmi miniszter azt, hogy ezek a gépek nem kormánygépek. A Magyar Honvédség hadrendjébe kerültek, és a Magyar Honvédség fogja használni őket“, és a két Falconról is folyamatosan azt állítják az illetékesek, hogy katonai célokra kellenek. Az Átlátszó írta meg, hogy nem az a baj, hogy a miniszterelnök kormánygéppel utazik, más országban is van erre példa. „Orbán Viktor ilyen útjaival azonban a titkolózás a probléma: bár szemmel láthatóan a miniszterelnök rendszeresen használja a gépeket, a honvédség mégis következetesen állítja, hogy a két Airbus és a két Falcon nem kormánygépek, hanem katonai célokra vették őket. Emiatt nemzetbiztonsági okokra hivatkozva titkolják a gépek beszerzési árát és üzemeltetési költségét, és nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva 30 évre titkosították, hogy hova miért mentek a repülők, kiket szállítottak, és mennyibe kerültek ezek az utak”.

Orbán arra nem válaszolt, hogy kifizeti-e a magánútjait.

Nem akart ilyet megnevezni, nem akar neki rosszat.

Orbán nem szavazna Győrben Borkai Zsoltra, a volt fideszes polgármesterre.

Több kárpátaljai magyar értelmiségi és politikus is kifejezte a szándékát, hogy Ukrajna csatlakozzon az EU-hoz. Orbán szerint végül is ez történik. Lehet úgy csinálni, hogy jobban járjanak az ottani magyarok.

Orbán az akkugyárakról azt mondta, nem fogadja el azt a gondolkodást, hogy helyi településvezető a saját népszerűségére használja fel ezeket az ügyeket. Aki akar nagy beruházást, ott van, aki nem akar, ott nincs. A vendégmunkások ügyében a tények egyelőre nem igazolják a félelmeket: Magyarországnak még mindig van jelentős munkaerő- és energetikai tartaléka. Vizünk, miután egy medence vagyunk, korlátlan mennyiségben áll rendelkezésre, csak el kell döntenünk, hova visszük – mondta. Orbán szerint az új egyenlőtlenségi tengely itthon nem kelet és nyugat, hanem észak és dél között van. Orbán szerint nincs szükségünk nagy arányú vendégmunkásokra, ráadásul a kormány nem is hoz be ilyeneket, azt magáncégek végzik, a kormány csak a szabályokat hozza meg. Orbán szerint ígéretes minden, ha majd úgy látják, szigorítanak a szabályokon, csak olyan országokból hoznak be vendégmunkásokat, amikkel kitoloncolási szerződésük is van, tehát Nyugat-Európával szemben itt nem kell attól tartani, hogy ellakják előlünk az országot.

Orbán a keleti nyitásról azt mondta: ha nem hozzuk ide a keleti tőkét, akkor a Nyugat érdektelen perifériáján leszünk valahol a keleti végeken. Orbán szerint átfedésben vagyunk, itt a nyugatiak és a keletiek is jól érzik magukat, nem kompország vagyunk, hanem egy olyan ország, ami itt létrejövő együttműködési lehetőségeket ad. Az ország fölértékelődése ennek a stratégiának köszönhető elsősorban.