Az ünnepnapok nem kedveznek a politikai akcióknak. Ennek legújabb bizonyítékát Szerbia szolgáltatta, ahol az ellenzék szerint elcsalt belgrádi helyhatósági választás eredménye miatt tüntettek az emberek. Egymást követő 13 napon vonultak utcára a tüntetők, a sorozat azonban december 31-én megszakadt.

Választási csalás gyanúja

A tüntetéshullám a december 17-ei választások után indult. Aznap az országos parlament, a vajdasági tartományi törvényhozás és a belgrádi közgyűlés összetételéről is szavazhattak a szerbek.

Az első kettő választást simán megnyerte Aleksandar Vučić elnök pártja, a fővárosban azonban patthelyzet alakult ki. A Vučić-féle Szerb Haladó Párt ugyan győzött, de nem lett meg az abszolút többsége. Ráadásul az ellenzéki pártok szerint ezt az eredményt is csak választási csalással tudta elérni.

A Szerbia az Erőszak Ellen elnevezésű ellenzéki közös lista politikusai azt állították, hogy a kormánypárt Belgrádba buszoztatott boszniai szerbek szavazataival tudott nyerni. Az ellenzék szerint ezek a választók nem kaphattak volna belgrádi lakcímet, mert nem élnek a fővárosban. A szervezetten érkező szavazók elvileg a belgrádi Arénában, egy sportcsarnokban működtetett illegális szavazóhelyiségben voksoltak.

A kormány az illegális szavazóhelyiségek létezését tagadta, a buszoztatásban viszont nem látott kivetnivalót. Indoklásuk szerint a boszniai szerbek ugyanolyanok, mint például a Londonban élők, akik szintén szavazhatnak.

Emellett fénymásolt szavazólapokról is beszélt az ellenzék, ami azt is választási csalásnak tartotta, hogy a szerb állami média vagy elhallgatta a programját, vagy torz információkat közölt róla.

Oroszország is megszólal

A választás hivatalos eredményét december 18-án hirdették ki. Nem sokkal később tiltakozó emberek vonultak Belgrád utcáira, három ellenzéki politikus pedig éhségsztrájkba kezdett a parlamentben. Az épület egyben a Központi Választási Bizottság (KVB) székháza is, így azonnal a tüntetések szimbolikus helyszíne lett.

December 19-én este bejelentették a tüntetők, hogy addig tiltakoznak minden nap 18 órától az épület előtt, ameddig semmissé nem nyilvánítják a választás eredményét. Miközben a tüntetések folytatódtak, az éhségsztrájkolók száma öt főre nőtt. December 21-én és 23-án egy-egy ellenzéki politikus csatlakozott az akcióhoz.

A tiltakozások december 24-én este erőszakba is átcsaptak. A tüntetők be akartak törni a belgrádi közgyűlés épületébe, ezért a rendőrök könnygázt vetettek be. Válaszul a tömeg járdakövekkel dobálta meg őket. Az összecsapásban 8 rendőr megsérült, az épület több ablaka betört, 38 tüntetőt pedig őrizetbe vettek.

Másnap az orosz külügyi szóvivő is megszólalt a témában. Marija Zaharova azt mondta, a Nyugat zavargásokat próbál szítani Szerbiában, hogy ugyanazzal az eszközzel buktassa meg a kormányt, mint a 2014-es ukrajnai tiltakozásokkal Viktor Janukovics elnököt. A várható rendbontásokról mindenesetre előre tájékoztatta az orosz titkosszolgálat a szerb vezetést, ezt Ana Brnabić miniszterelnök később meg is köszönte nekik.

A tüntetések karácsonykor sem veszítettek lendületükből, a tiltakozók minden este kint voltak a KVB épülete előtt. Ehhez valószínűleg az is hozzájárult, hogy az ortodox többség miatt Szerbiában sokan csak január elején ünneplik a karácsonyt.

Egyszer minden éhségsztrájk véget ér

Az események december 28-án vettek újabb fordulatot. Az éhségsztrájkhoz utólag csatlakozó két ellenzéki politikus bejelentette, hogy orvosaik tanácsára befejezik akciójukat. Másnap pedig megérkezett a KVB döntése is: a bizottság elutasította az ellenzéki pártok választási eredmények megsemmisítésére vonatkozó kérelmét.

Eközben diákok egy csoportja megbénított több belgrádi útkereszteződést. A fiatalok 24 órás tiltakozást hirdettek, majd sátraikkal, székeikkel és asztalaikkal letáboroztak a belváros forgalmas pontjain. A többek között tanulással, sakkozással és keresztrejtvény-fejtéssel tiltakozó diákok éjszaka sem mentek haza, így több minisztérium épületét órákra elzárták a külvilágtól.

Az eddigi utolsó, egyben legnagyobb tüntetést december 30-án tartották a KVB épülete előtt. Közel 9 ezren követelték a választási eredmények megsemmisítését. A demonstráción felszólalt Marinika Tepić, a Szabadság és Igazságosság Párt alelnöke is.

A politikus ekkorra már nagyon legyengült, hiszen 13-dik napja nem evett. Rövid beszéde után pártelnöke, Dragan Đilas személyesen szállította kórházba. Végül ő bírta az éhségsztrájkoló politikusok közül a legtovább, két párttársa, Jelena Milošević és Branko Miljuš pár órával korábban fejezte be az akciót.

Miután Tepić elhagyta a KVB épületét, az ellenzéki választási szövetség másik vezető politikusa, Miroslav Aleksić bejelentette, hogy nem lesz több tüntetés az épület előtt, mert az már üres. Azt ígérte, időről időre tartanak majd hasonló tömeggyűléseket, és arra is lesz válaszuk, ha a kormánypárt januárban megpróbálja megalakítani a parlamentet és a belgrádi közgyűlést.

Bár kevés rá az esély, hogy az Európai Unió vagy a szerb alkotmánybíróság az eredmények megsemmisítésére és új választások kiírására kényszerítené a kormányt, az ellenzéki politikusok egyelőre nem adják fel a harcot. Tepić a kórházból biztatta további ellenállásra a szerbeket, Aleksić pedig arról beszélt, hogy választóik miatt is kötelességük tovább harcolni.

December 30-án egyébként 35 szavazókörben megismételték a december 17-ei választást, miután a helyi választási bizottságok szabálytalanságokat találtak. Érdemi változásokat ez azonban nem okozott, Vučić pártja megőrizte mandátumait. Január 2-án további 8 szavazókörben ismételték meg a választást, azonban az országos végeredményt ez sem módosította.

(via Szabad Európa, Politico)