A népszámláláskor 2439-en állították, hogy szkíta az anyanyelvük, és családi körben ezt a nyelvet használják, írja a Hvg.hu. Egészen pontosan ennyien jelölték be azt a választ vagy felelték a kérdezőbiztosok kérdésére azt, hogy a szkíta a „nemzetiségi, anyanyelvi, családi, baráti közösségben használt” nyelvük. Ez a létszám nagyjából annyi, mint a Pest megyei Szob város népessége, vagyis egy kisvárosnyi ember állította, hogy olyan nyelven beszél, amiről alig tudunk valamit: „manapság csupán néhány tucat hitelesnek tekinthető szkíta kifejezést, illetve pár, különböző jelekkel és ábécékkel rögzített – megfejtetlen vagy vitatott tartalmú – szkíta feliratot ismerünk”, írja a lap.
A Hvg.hu kikérte a KSH-tól néhány nemzetiségként el nem ismert kisebbség friss népszámlálási adatait (a referendum után a statisztikai hivatal csak a 13 elismert magyarországi, honos nemzeti kisebbség számait teszi közé). Ebből kiderül, hogy több mint tízezren vallják magukat kínainak (11 592) vagy orosznak (11 127), ami egy Budakalász nagyságú város népességével egyenlő, míg 2736-an töröknek. A legtöbben egyébként a honos kisebbséghez tartozó cigányságot jelölték meg, nagyjából kétszázezren, míg a második legnépesebb kisebbség 98 ezerrel a szintén honos nemzetiségnek számító németség volt.
Az oroszok egyébként 2018-ban kezdeményezték az Országgyűlésben a nemzetiséggé válásukat, de a képviselők nem támogatták nemzetiségként elismerésüket, mondván: folyamatos, százéves magyarországi jelenlétük nem állapítható meg, az „inkább különféle migrációs hullámoknak köszönhető”. Idén a szkíták is szerettek volna honos nemzetiséggé válni, erről itt írtunk bővebben. Nem csak szkíták élnek és szkítulnak a négy fal között: 345-en vallották magukat a tudomány szerint szintén kihalt hunok közé tartozónak, 327-en kunnak, 233-an jásznak.