Ha Ukrajna összeomlik, bukhat a jelenlegi világrend is

külföld
január 06., 07:00
  • A magára hagyott Ukrajna idén összeomolhat a fronton – figyelmeztetnek sorban Kijev nyugati támogatói.
  • Az állóháborút komolyabb nyugati segítséggel még mindig meg lehetne fordítani, de inkább csak 2025-ben.
  • Hiányzik azonban a politikai támogatás, ha pedig jön Trump, minden borulhat.
  • Az idő Putyinnak dolgozik, és egy orosz győzelem nyugati szemmel most legalább olyan veszélyesnek látszik, mint az invázió elején.

Bár egy elhúzódó háború kimenete szempontjából nem feltétlenül az aktuális területnyereség a legfontosabb, azzal, hogy Ukrajna 2023-ban mindösszesen 270 négyzetkilométert tudott visszafoglalni (az orosz nyereség sem volt sokkal nagyobb, bő 500 négyzetkilométer Bahmutnál), a sokat várt ukrán ellentámadás mérlegét úgy is nehéz feljavítani, ha a Krím elleni hadműveleteket stratégiai jelentőségűnek próbálják beállítani.

Egy évvel ezelőtt egész másról szóltak még az ukrán hangulatjelentések, és a háborúval foglalkozó nemzetközi sajtó optikája is nagyon eltért a mostanitól. Miután Harkiv mögött összeomlottak az orosz állások, majd novemberben Herszont is fel kellett adniuk, Ukrajna átfogó ellentámadásra készült. Bár az akkori amerikai vezérkari főnök Mark Milley arról győzködte a kijevi vezetést, hogy tárgyaljanak az erre akkor látszólag hajlandóságot mutató Putyinnal, mert úgy gondolta, a hadszíntéren ennél többet nem igazán érhetnek el, véleményével az amerikai hadvezetésben is kisebbségben maradt, Zelenszkij pedig minden megszállt terület felszabadításához ragaszkodott.

Az ukrán elnök ebből továbbra sem engedhet, de a korábbi konkrétabb célkitűzések, mint hogy 2024 októberére – vagyis még a politikai kockázatot jelentő amerikai elnökválasztások előtt – mindent vissza kell foglalni, mostanra eltűntek. A frontvonal 2022 ősze óta lényegében mozdulatlan, miközben – amerikai hírszerzési szivárogtatások szerint – az oroszoknál 300 ezer feletti, de az ukránoknál is 200 ezret meghaladó a veszteségek száma, még a nyugati források szerint is.

Bár egyetlen rommá lőtt kisváros bevételén kívül az oroszok sem jutottak előre tavaly, a nyugati közvélemény, de a katonai szakértők is sokkal pesszimistábbak most. A karácsony körüli napokban az Ukrajnával foglalkozó elemzések legnépszerűbb kérdése ez volt:

mi történik, ha győznek az oroszok?Ez ilyen élesen utoljára 2022 februárjában, az invázió napjaiban volt terítéken, amikor a nyugati döntéshozók is csak óvatosan kezdték elhinni, hogy nem a kijevi vezetés evakuálásának megszervezése a legsürgetőbb feladat, az ukránok nyugati fegyverekkel és átfogó nemzetbiztonsági rásegítéssel képesek lehetnek megállítani az orosz előrenyomulást.

Míg 2022 a hősies ukrán védekezés és ellentámadások éve volt, 2023 a patthelyzetről és az ukrán remények fogyatkozásáról szólt. 2024 azonban még kritikusabb lehet, és akár a háború menetét is eldöntheti.

Csatlakozz a Körhöz, és olvass tovább!

Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!

Már tagja vagy a Körnek? Itt tudsz belépni.

Partnerek

Ez a cikk a The Eastern Frontier Initiative (TEFI) projekt keretében készült. A TEFI közép- és kelet-európai független kiadók együttműködése, amelynek keretében a közép-európai régió biztonságával kapcsolatos kérdéseket járjuk körbe. A projekt célja, hogy elősegítse a tudásmegosztást az európai sajtóban, és hozzájáruljon egy ellenállóbb európai demokráciához.

bellingcat logo sme logo wyborcza logo pressone logo

A Magyar Jeti Zrt. partnerei a projektben: Gazeta Wyborcza (Lengyelország), SME (Szlovákia), Bellingcat (Hollandia), PressOne (Románia).

A partnerség közös, angol nyelvű honlapja az alábbi linken érhető el: https://easternfrontier.eu/

A TEFI projekt az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.