• Gulyás Gergely szereti hangoztatni, hogy a jognak nagyobb volt a tisztelete a Szovjetunióban. De milyen is volt a szovjet jogállam?
• Joszif Visszarionovics Sztálin a társadalom feletti ellenőrzést többek között a terror intézményesítésével érte el.
• Leonyid Iljics Brezsnyev alatt a rendszer már megelégedett azzal, ha az emberek nem kérdőjelezik meg nyilvánosan a párt felsőbbrendűségét.
• A szovjet jogállam megteremtését az utolsó pillanatban Mihail Gorbacsov tűzte ki célul, de kiderült: a rendszer megreformálása egyet jelent a lebontásával.

Azt a tételt, hogy a jognak nagyobb tisztelete volt a Szovjetunóban, mint az EU-ban, 2024. január 18-án nem először hallottuk kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztertől. Pedig a ma már szintén kormánytag, területfejlesztési miniszter Navracsics Tibor még mint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének vezetője 2020. november 11-én közzétett „Öt pont, amiben az Európai Unió biztosan különbözik a Szovjetuniótól” című bejegyzésében markáns véleményt fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy „a magyar politikai közbeszédben és újságírásban egyre nagyobb teret nyer az a következtetés, amely szerint az Európai Unió valójában nem más, mint a Szovjetuniónak egy új változata”.

Az összefüggés cáfolatát Navracsics öt kemény pontba foglalta, amelyek ma is elérhetők a világhálón teljes terjedelmükben, néhány gondolatot azonban így is érdemes kiemelni:

1. „Nem megszállás, önkéntes csatlakozás”,
2. „mi akartunk […] belépni az Európai Unióba, nem az Európai Unió akart bevonulni ide”,
3. „az Európai Unió nem alkalmazza polgáraival szemben sem a megfigyelést, sem a megfélemlítést […] az Európai Unió – ellentétben a Szovjetunióval – nem öli meg a polgárait”,
4. „Az Európai Unióban – akárhogyan is akarják ezt így beállítani – nem is lehet úgy felsőbb utasításokat végigfuttatni a rendszeren, amint azt a Szovjetunióban lehetett. […] Ott a döntés nemhogy az előkészítés során nem vált publikussá, de sokszor még a végrehajtás során sem lett publikus. Adott esetben még az áldozatok is csak a kivégzésük pillanatában szembesültek vele, családtagjaik pedig csak a kivégzés megtörténte után.”
5. „bármilyen döbbenetes tény, az Európai Unió nem rabolja el a tagállamok szuverenitását, hanem csak azokban az esetekben tud eljárni, amelyekben a tagállamok felhatalmazást adnak rá”.

A jogállamiság nem új találmány, de a Szovjetunióban nem létezett ilyen

A nagy francia forradalom óta a nyugati jogelmélet alapvető fogalma a jogállamiság. A jogállamisághoz független igazságszolgáltatásra van szükség, amely a kimondott törvények szigorú betartásával és a tisztességes eljárás meghatározott elveivel összhangban igazságot szolgáltat. Legáltalánosabb értelemben a jogállamiság vagy joguralom azt jelenti, hogy „az állam hatalmát a jog közvetítésével, jogi felhatalmazás alapján és a jog korlátai között gyakorolja”. A Szovjetunióban ez ismeretlen fogalom volt. A szovjet történelmet a szokásjog és a birodalmi jog uralta, ahol a hatalom birtokosai manipulálták és felhasználták a jogot saját politikai céljaikra.A túlcentralizált államban a hatalom egy szűk elit kezében összpontosult, a hatalom ellenőrzést gyakorolt a legmarginálisabb döntések fölött is, a jog pedig csupán ennek az uralomnak eszközeként szolgált, így „nem volt semmilyen belső értéke”. A második világháború után a közép-európai államok kötelezően ezt másolták le, kivéve a különutas Jugoszláviát. Az 1949-es magyar alkotmányban például – szovjet mintára – nem szerepelt az alapjogok legalapvetőbb eleme, az élethez való jog, az csak az 1989-es módosítással került bele.

Sztálin a társadalom feletti ellenőrzést a lakosság atomizálásával, a terror intézményesítésével, a titkosrendőrségnek törvény feletti működésre képes szervezetté emelésével érte el. Olyan társadalmi környezetet teremtett, amelyben hamis vádak alapján letartóztathattak embereket, kínzással beismerő vallomásokat csikarhattak ki és bárkivel végezhettek. A GULAG pedig nem egyszerűen büntetőtelep volt, hanem a rabszolgamunka tárházaként is szolgált. A sztálini hatalmi struktúra mindenkivel elbánt, aki kritizálni próbálta. A művészetek, a tudományok, más területek legjobbjait eltávolították pozícióikból, szakmailag nevetségessé tették vagy fizikailag likvidálták őket, hogy aztán helyükre sztálinista talpnyalók kerüljenek.