Kötelezettségszegési eljárás indult a magyar szuverenitásvédelmi törvény miatt

eu
február 07., 11:53

Az Európai Bizottság szerdán úgy határozott, hogy kötelezettségszegési eljárást indít Magyarországgal szemben az uniós jog megsértése miatt. A közlemény szerint a Bizottság azután döntött így, hogy „alapos értékelésnek vetette alá a magyar Országgyűlés által 2023. december 12-én elfogadott és 2023. december 22. óta hatályos, a nemzeti szuverenitás védelméről szóló új törvényt”.

A Bizottság úgy véli, hogy a magyar jogszabály sérti az elsődleges és másodlagos uniós jog számos rendelkezését, többek között:

  • az uniós demokratikus értékeket,
  • a demokrácia elvét és az uniós polgárok választójogát,
  • az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített számos alapvető jogot (például a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát, az egyesülés szabadságát, a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot, az önvádra kötelezés tilalmát és az ügyvédi titoktartási kötelezettséget),
  • a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós jogi követelményeket, valamint
  • számos, a belső piacra alkalmazandó szabályt.

Magyarországnak két hónap áll a rendelkezésére, hogy válaszoljon az Európai Bizottság felszólító levélre. A közlemény szerint „amennyiben nem orvosolja a Bizottság által felvetett kifogásokat, a Bizottság úgy határozhat, hogy a kötelezettségszegési eljárás következő lépéseként indokolással ellátott véleményt küld”.

Novák Katalin köztársasági elnök decemberben írta alá a szuverenitásvédelmi törvényt. A szuverenitásvédelminek nevezett törvénycsomagot nem sokkal korábban fogadta el a parlament, a Fidesz mellé a Mi Hazánk is felsorakozott a szavazáskor. A törvény beiktatásával együtt februártól létrejön a Szuverenitásvédelmi Hivatal is, aminek elnökévé Lánczi Tamást nevezték ki, és ami papíron elemző, értékelő, javaslattevő és vizsgálati tevékenységet folytató autonóm államigazgatási szerv lesz, munkáját a Rogán Antalhoz tartozó titkosszolgálat is segíti.

A Társaság a Szabadságjogokért szerint a törvény leginkább azokat a kis közösségeket érinti, akik a helyi közügyekben megnyilvánulnak, de a hatóság tulajdonképpen bármilyen közéleti megnyilvánulást úgy ítélhet meg, hogy az külföldi érdekeket szolgál, ha a kormánynak nem tetszik.

Kiemelt videóink