Hónapok óta két kedves rajzfilmfigura néz le óriásplakátokról indonézek százmillióira. Egyikük egy kedves, duci bácsika, a másikuk kisherceg jellegű, aranyos srác. Ahogy a politikai plakátok általában, ez is hazudik. Az előbbi ugyanis egy véres múltú katonatiszt, az utóbbi az ország jelenlegi vezetőjének a fia, akinek a kedvéért az indonéz alkotmánybíróság úgy hajlítgatta a törvényeket, hogy elindulhasson a február 14-ei elnökválasztáson. Amit az ő elnök-alelnök párosuk fog megnyerni.
A jóságos nagypapiként rajzfilmesített elnökjelöltet Prabowo Subiantónak hívják, de mivel az indonézek többsége egy nevet használ, az ország csak Prabowóként ismeri. 1951-ben született a holland gyarmatbirodalomból akkor függetlenedő indonéz szigetvilág egyik befolyásos családjába. Nagyapja alapította az Indonéz Nemzeti Bankot, ő pedig fiatalkora jelentős részét Európában töltötte, mivel apja összekülönbözött a független Indonéziát vezető Sukarnóval. Miután Sukarnót amerikai segítséggel Suharto váltotta 1965-ben, Prabowo családja visszatért hazájába, ő pedig belépett a hadseregbe, ahol hamar a Kopassus nevű különleges alakulat tisztje lett.
Suharto több mint 30 éves uralma alatt egyre inkább a hadsereg brutalitására támaszkodva tudta csak ellenőrzése alatt tartani az országot, és ebben különösen nagy szerepe volt a Kopassusnak. Ez az alakulat fontos szerepet kapott az 1980-as években az indonézek által megszállt Kelet-Timorban, ahol maga Prabowo is szolgált. Pontos szerepe a kelet-timori eseményekben máig tisztázatlan, de az biztos, hogy fontos ember volt egy-egy fontos alakulatban, miközben az indonéz hadsereg rendszeres mészárlásokat rendezett a függetlenségükért küzdő helyiek közt.
Prabowo csillaga ennek ellenére megállíthatatlanul emelkedett, különösen miután elvette Suharto egyik lányát. Az 1998-as ázsiai gazdasági válság nyomán kialakult tömegtüntetések hatására azonban a diktátor kénytelen volt lemondani, annak ellenére is, hogy ezekben a kaotikus hónapokban a Kopassus mindent megtett hatalma megőrzéséért. Sok fiatal ellenzéki aktivistát elraboltak, közülük többen máig nem kerültek elő, akik igen, azok brutális kínzásokról számoltak be. Ezekben végképp nem volt kétséges Prabowo szerepe, akit Suharto bukása után kirúgtak az indonéz hadseregből, emberiesség elleni bűncselekményei miatt pedig kitiltották Amerikából és a szomszédos Ausztráliából.
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már előfizetőnk vagy? Jelentkezz be!