Magyarország bruttó hazai terméke a tavalyi utolsó negyedévben a nyers adatok szerint nem változott, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 0,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az előző negyedévhez képest, szintén a kiigazított adatok alapján a gazdaság teljesítménye szintén nem változott.

2023 egészében a bruttó hazai termék a nyers adatok alapján 0,9, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján 0,8 százalékkal maradt el az előző évitől – tette közzé szerdán a KSH.

A friss GDP-adat meglehetősen rossznak számít az előzetes várakozások fényében.

Az elemzők arra számítottak, hogy az utolsó negyedévben, ha az előzőnél lassabb tempóban is, de nőtt a magyar gazdaság, átlagosan 0,4 százalékos bővülést vártak az előző negyedévhez képest. A harmadik negyedévben ez a mutató még 0,9 százalékos volt, ami akkor ezt jelentette, hogy a negyedik legjobb európai teljesítménnyel lőtt ki a magyar gazdaság az akkor már négy negyedéve tartó technikai recesszióból.

Nemcsak a piaci elemzők, hanem a jegybank is a gazdaság lassuló növekedését jósolta a tavalyi utolsó negyedévre, de a megjelent adathoz képest az az előrejelzés is optimista volt. Januárban úgy fogalmazott az MNB, hogy „a harmadik negyedévi felpattanást követően 2023 negyedik negyedévében a hazai konjunktúra visszafogottan alakult”.

Annak, hogy a GDP-bővülés leállt az utolsó negyedévben, némi előjelét már látni lehetett az ipari adatokból. Decemberben hatalmas, a rendszerváltozás utáni egyik legnagyobb visszaesését szenvedte el a magyar ipar, még az év első felében jól teljesítő autógyártás teljesítménye is hatalmasat esett. A szintén szerdán közölt építőipari statisztika éves alapon 5 százalékos visszaesést mutat.

A KSH adataiból az egyetlen biztató érték az, hogy az előző év utolsó negyedévéhez képest növekedett (0,4 százalékkal) a gazdaság. A harmadik negyedévben még ez a mutató is negatívban volt. Csakhogy ez az adat is elmarad az előzetes várakozásoktól. „A kiigazítatlan éves indexre vonatkozó várakozás 1%-os növekedésről szólt, ehhez képest ez a mutató is csak stagnálást jelez” – írja a Portfolio.hu (a 0,4 százalékos növekedés a munkanaphatás miatt jött ki, ahogy írják: „a stagnáláshoz hozzájárult a kevesebb munkanap, amivel korrigálva halvány növekedést éves alapon már ki lehetett mutatni”).

Elemzői reakciók

Az év végi kiábrándító ipari termelés adatok után lényegében borítékolható volt a gyenge negyedik negyedéves növekedés, azonban a ma reggeli adatközlés még a visszafogott elemzői konszenzustól is elmaradt, reagált az adatokra Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója. A szakértő szerint

a most megjelent GDP statisztika megerősíti azt a várakozásunkat, hogy a tavalyi recessziós környezetből nehéz és viszonylag lassú lesz a kilábalás.

Az Amundi emiatt továbbra is az elemzői átlagnál alacsonyabb, 2,2 százalékos éves növekedést vár erre az évre. A lassú kilábalás növelheti a nyomást a jegybankon, hogy nagyobb ütemű kamatcsökkentésekkel segítse a gazdaságot, és ennek most már megágyazott az inflációs adat is. Amennyiben újra a nagyobb kamatvágások irányába lendül az inga a Monetáris Tanácson belül, az pozitív lehet a kötvénybefektetőknek, ám egyúttal újra növelheti a volatilitást a forint piacán.