A Mi Hazánk által jelölt Csath Magdolna és a Párbeszéd által felvetett Kaltenbach Jenő után szerda reggel az LMP is előállt saját köztársasági elnökjelölt jelöltjével Hack Péter személyében. Miután Novák Katalin lemondott a kegyelmi botrány következtében, azonnal megindult a találgatás, hogy ki költözhet majd be legközelebb a Sándor-palotába.

Mivel a köztársasági elnököt a parlament választja meg, így az nem nagyon lehet kérdés, hogy a fideszes jelölt fog majd befutni (a jelenleg is jelöltet kereső kormánypárt állítólag már Merkely Béla megítélését is méri!), ugyanakkor az elmúlt napokban az ellenzéki pártok egy része már felvetette azt, hogy fontos lenne, ha közösen tudnának jelöltet állítani. Novák lemondása után a Párbeszéd közleményében például azt írta:

„itt az ideje, hogy a köztársaságpártiak, a demokratikus ellenzék pártjai közösen jelöljenek olyan új államfőt, aki nemcsak a nemzet egységét jeleníti meg, hanem példát mutat abból: a magyar emberek valóban egymásról gondoskodó, egymást segítő, szolidáris társadalomban akarnak élni.”

Egyelőre azonban nemcsak az ellenzéki pártok által jelölt államfő megválasztása, de már maga a hivatalos jelöltállítás is nehezen megugorható feladatnak tűnik: a jogszabályok szerint ugyanis ahhoz, hogy valaki jelöltté váljon, akiről aztán szavazhat a parlament, az országgyűlési képviselők legalább egyötödének írásbeli ajánlására szükség van. (Fontos kitétel az is, hogy minden képviselő csak egyetlen jelöltet ajánlhat.) Ez legalább 40 képviselői ajánlást jelent, ennyi tagja pedig egyik ellenzéki frakciónak sincs, így az ellenzéki pártok koordinált jelöltállítására lenne szükség.

Ez pedig egyelőre elúszni látszik: a legnagyobb ellenzéki párt, a 15 fős frakcióval rendelkező DK vezetője, Gyurcsány Ferenc két napja, az atv-s Egyenes beszédben mondta el, hogy pártjuk elvileg áll szemben azzal, hogy ez a parlament válasszon elnököt, ezért nem vesznek részt a parlamenti jelölésben:

„semmilyen módon nem veszünk részt, illegitimnek tekintjük ezt a parlamentet államfőválasztás ügyében. Az új államfő csak félállamfő lesz” – mondta ezzel kapcsolatban Gyurcsány.

Hasonlóan nem támogatja a parlamenti jelölési folyamatot a Momentum sem. Mint a párt írta, elnökségük úgy határozott, hogy a frakció „nem vesz részt a köztársasági elnök jelölésének parlamenti folyamatában. Az állampártnak háromból kettő köztársasági elnöke megbukott, mi pedig nem fogunk asszisztálni ahhoz, hogy újabb aláírógépet ültessenek a Sándor-palotába.” Közleményükben ők is a szerda esti, az ellenzéki pártok által a Karmelita elé szervezett tüntetésre hívták az embereket.

A DK és a Momentum képviselőinek kiesésével pedig gyakorlatilag eldőlt, hogy az ellenzéki pártok nem fognak tudni összegyűjteni 40 támogató aláírást egyetlen jelölt mögé sem, hiszen 57 képviselője van az ellenzéki pártoknak a parlamentben (a Mi Hazánkat nem ide számolva természetesen), és ebből esett ki a DK 15, illetve a Momentum 10 mandátuma.

Az ellenzéki pártok többsége amúgy közvetlen elnökválasztást szeretne Magyarországon, ezért kezdett több párt is aláírásgyűjtésbe, illetve erről fog részben szólni a szerda esti tüntetés is. Hogy szemben az összes szomszédos országgal, Magyarországon miért nincs közvetlen elnökválasztás, arról éppen kedden írtunk részletesebben.