Milyen testvérek vagyok?
Mindig kölcsönösen nagyon jó testvéri viszonyunk volt. Általános iskola kezdetétől minden hétvégén eljártunk focizni a környéken, a grundokon. Az se érdekelt minket, ha rossz volt az idő, saras volt a pálya. Amikor nagyobbak lettünk, moziba kezdtünk járni, ez nagyon gyakori közös program volt. Gimnáziumban kicsit eltávolodtunk, Daninak lett saját baráti társasága, de engem is sokszor invitált, én is csatlakozhattam ezekhez a nálam jóval idősebb arcokhoz.
Hány év van közöttetek?
Valamivel több, mint három, 40 hónap. Nem csak a korkülönbség nem volt nagy köztünk, de az érdeklődésünk is tök ugyanaz, mind a zenében, mind a fociban. Minden klappolt közöttünk ebben a tekintetben is.
Felnőttkorotokra hogy alakult ez a viszony?
Dani Győrben végezte a jogi kart, de a foci miatt minden hétvégén hazajött a bajnokikra, ezért sokszor együtt jártunk bulizni. Utána a húszas éveinkben relatíve sokat volt külföldön, majdnem öt évet töltött Strasbourgban, az Emberi Jogi Bíróságon, de ezekben az időkben is abszolút tartottuk a kapcsolatot, sokat találkoztunk különböző országokban félúton. Amikor hazaköltözött 2010 környékén, még inkább jelen lett az életemben: ő volt az esküvői tanúm, ő az egyik gyerekemnek a keresztapja. Én is mindig nagy érdeklődéssel követtem, amit csinált, például elolvastam a szakdolgozatát, amit a mulasztásos alkotmánysértésről írt, pedig nem vagyok jogász. Amikor a saját ügyvédi irodáját létrehozta, abban is próbáltam kívülről, laikusként tanácsokat adni.
Te sosem akartál Dániel mintájára jogi pályára lépni?
De. Sőt, igazság szerint volt a családban olyan vélemény, hogy nekem van igazán jogi, ügyvédi, csavaros észjárásom.
Ez veszekedések során derült ki?
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már előfizetőnk vagy? Jelentkezz be!