Bár a kegyelmi ügy kapcsán kezdetben nagy felzúdulást okozott a reformátusok körében az, ahogy Balog Zoltán kezelte az ügyet, és többek számára visszásnak tűnt, ahogy a püspök az egyházat maga elé tolva igyekezett védeni magát, mára Balog egyre szélesebb körű támogatást élvez - írja a Direkt36 a Telexen megjelent cikkében.

Az már Novák Katalin lemondása után derült ki, hogy Balog Zoltán volt az, aki tanácsadójaként lobbizott a köztársasági elnöknél, hogy adjon kegyelmet a bicskei gyermekotthon egykori igazgatóhelyettesének, akit a bíróság jogerősen bűnösnek talált pedofil bűncselekmények eltussolásában.

Balog azóta is azért küzd, hogy pozícióit megtarthassa a református egyházban. És bár zsinati elnökségi posztjáról, a hazai református egyház legmagasabb pozíciójáról lemondott, a Dunamelléki Egyházkerületi püspöki székét megtartotta. Innentől pedig arra koncentrált, hogy itt bebiztosítsa a pozícióját, és ennek érdekében intenzív kampányba kezdett, aminek részeként több találkozót is kezdeményezett a Dunamelléki Egyházkerületben. „Egy, a püspök köréhez kapcsolatokkal rendelkező forrás szerint Balog roadshow-ként is emlegette az eseményeket” - írja a Direkt36.

A lap számos forrással beszélt, hogy feltárja ezeket a találkozókat, és az azokon elhangzottakat.

Ezek alapján az rajzolódik ki, hogy Balog kampányolása nem eredmények nélküli. Mert bár kezdetben látványosan sok bírálat érte az egyház irányából is a székéhez nagyon ragaszkodó püspököt (párhuzamosan a kormánypárti lapokból is érkező nyomással, az élen egyenesen Bayer Zsolttal), mára azonban ismét egyre nagyobb a támogatottsága Balognak.

„Ennek az egyik oka, hogy a külső nyomás hatására összezárt az egyházi vezetés, és közben megszűntek a nyílt támadások a kormányzati körök részéről is. Balog zárt körben arról beszélt, Orbán Viktor miniszterelnök rábízta, hogyan dönt a jövőjéről” - írja a lap.

Az egyik, Balog Zoltán által kezdeményezett találkozóra március 2-án került sor a budapesti Ráday utcai püspöki hivatalban, ahol az egyik résztvevő szerint a püspök arról beszélt, hogy a kormány környékén nem látják szívesen. A Direkt36 forrásai szerint az eseményen a legtöbb lelkész Balogot támogatva szólalt fel, és volt, aki amiatt sajnálkozott, hogy „nem imádkoztak eleget a vezetőikért”, beleértve az egyházi és a politikai vezetőket is, néhány lelkész azonban itt is kritikával illette a püspököt. Így tett például az a Thoma László gazdagréti lelkész, aki már február 18-i prédikációjában jelezte, Balog „azzal segítene a legtöbbet, ha belátná, mennyit árt, és lemondana vezetői tisztségéről”. Thoma a Ráday utcai találkozón a Direkt36 forrása szerint azt mondta, „Isten előtt is vállalja” az akkori mondatait, és hozzátette, hogy véleményével a presbitériuma is egyetértett. Majd arra hivatkozva, hogy órát tart a Károli Gáspár Református Egyetemen, elhagyta a termet.

A másik, hasonló céllal szervezett találkozót március 7-én tartották Gárdonyban a Vértesaljai Egyházmegye lelkészeivel és gondnokaival. Ezen az eseményen Balog már arról értekezett, hogy „ha nem én lennék itt, akkor is támadnák az egyházat”, szerinte pedig a mostani helyzetért azok a felelősek, akik „a vihart okozzák”, utalva ezzel az egyházi szereplőkre, akik a nyilvánosságban fejtették ki a véleményüket az ügyről, illetve a médiára.

Ezután pedig az egyik résztvevő elmondása szerint eszmefuttatásba kezdett arról, hogy ha a püspökségről is lemondana, „az LMBTQ képviselői rájönnek, hogy mindig csak meg kell támadni az egyházat, ha változást akarnak elérni”. A forrás szerint Balog hozzátette, hogy ha az egyházkerület vezetéséről is lemondana, azzal csak azt jelezné, hogy „a reformátusok egy gyáva banda, akik nem képesek megvédeni a vezetőiket”.

„Mit csinálunk majd, amikor olyan hatalom jön, amely meleg lelkészeket akar felszenteltetni, vagy meleg párokat akar összeadatni a templomokban?” – tette fel a kérdést a találkozó részleteit ismerő egyik forrás szerint.

Balog ezen a találkozón is beszélt arról, hogy vannak politikusok, akik a botrány kirobbanása óta nem akarnak vele együtt mutatkozni, de azt is állította, hogy az utóbbi hetekben ötször is beszélt Orbán Viktorral, és arról biztosította a hallgatóságot, hogy a miniszterelnök meghagyja neki, hogy belátása szerint cselekedjen.

Balog Zoltán zsinati elnöki lemondásáról a zsinat formálisan csak áprilisban dönt, ahol meg is erősíthetik, de úgy is határozhatnak, hogy nem fogadják el a lemondást. „Ha azt mondja a nép, hogy kedves püspök úr, maradjon, akkor lehet, hogy ő ezt elfogadja” – magyarázta a Direkt36-nak egy, a református vezetéshez közel álló forrás, aki szerint jelenleg olyan a közhangulat az egyházban, ami kedvez Balog maradásának. Hozzátette azonban, hogy „másfél hónap nagyon hosszú idő, lesz közben a húsvét, lesznek politikai események, napirendre kerülhet a gyermekvédelmi törvény”, és így változhatnak a körülmények.

Balog jelen állás szerinti pozícióját jól szemlélteti a szintén mai hír, miszerint megvált a tököli gyülekezet a kántorától, aki korábban bírálta a kegyelmi botrányban erősen érintett püspököt.

Hogy a református egyháznak milyen válságot okozott Balog Zoltán botránya, arról szerdán a Szemléleknek beszélt Tarr Zoltán volt zsinati tanácsos. Többek között azt is mondta, amit most Vargha esete látszik igazolni: „Sokan szívesen kimondanák, amit én megtettem, hogy Balog Zoltán nem maradhat püspök”, csakhogy „nem mernek az emberek az egyházban ügyet csinálni, mert azzal saját magukat komoly veszélynek tennék ki.”