• Üzenet Brüsszelnek: el fogunk foglalni.
• Üzenet a magyaroknak: nem bújhatsz el, választanod kell.
• Üzenet az árulóknak: el lesztek felejtve.
• Üzenet mindenkinek: a gyerek a mi ügyünk.
• Harcias hangulatú, de újdonságtól mentes beszédet mondott az ünnep alkalmával Orbán Viktor.

Saját mércéjével is radikális ívű beszédet mondott a Nemzeti Múzeum előtt tartott márciusi 15-i megemlékezésén Orbán Viktor, aki ezzel megnyitotta pártja kampányát a júniusban esedékes EP-választások előtt. A kormányfő üzent a magyaroknak: válasszanak jó és rossz között, és megüzente Európa vezetésének is: a nyáron ki fogja tűzni a zászlót. Hangos volt és harcias, új dolgot mégis keveset mondott.

A miniszterelnök az elmúlt néhány nemzeti ünnep alkalmával nem Budapesten lépett színpadra: tavaly ilyenkor Kiskőrösön beszélt, majdhogynem minden aktuálpolitikai utalás nélkül, előtte ősszel Zalaegerszegen volt, legutóbb, október 23-án pedig Veszprémben emlékezett meg 1956-ról. A visszatérés a fővárosba elkerülhetetlennek látszott: a kampányra készülő tábort meg kellett erősíteni és fel kellett tüzelni a közelgő kampány előtt. Ehhez, és a jelentős előkészületekhez képest igazán nagy tömeget mégsem, csak néhány ezer embert sikerült megmozgatni.

Orbán retorikája hosszú évek óta az elnyomó brüsszeli birodalom elleni küzdelemre épül. Eredeti ötlete most sem támadt, de alaposan feltekerte a hangerőt: úgy beszélt végig a Nyugatról, mint ami szellemi, kulturális, morális és nem utolsósorban fizikai értelemben is pusztítást hoz a kontinensre - mintha legalábbis nem Oroszország, hanem az Európai Bizottság robbantott volna ki háborút egy szomszédos országban:

„A nyugati világban ma emberek milliói gondolják azt és élnek úgy, mint aki a semmiből jön, és a semmibe megy. Ezért nincsenek, és meggyőződésük szerint nem is kell tekintettel lenniük semmire és senkire. Háborúkat robbantanak ki, világokat rombolnak le, országhatárokat rajzolnak át, és sáska módjára legelnek le mindent.”