Elkezdődött a konstancai kikötő közelében található Mihail Kogalniceanu légibázis felújítása és kibővítése. Az építkezés befejezése után a bázis a körülbelül 2800 hektáros területen (összehasonlításképp: ez kicsivel nagyobb, mint Budapest 12. kerülete) 10 000 NATO katona és családjaik befogadására lesz alkalmas. A projekt román költségvetésből finanszírozott költségeit 2.5 milliárd euróra becsülik, ami magában foglalja kifutópályák, fegyverraktárak, repülőgéphangárok, iskolák, óvodák, üzletek és még egy kórház építését is.

Az építkezés első szakaszában az alapvető infrastruktúrát, a bekötőutakat és az elektromos hálózatot, valamint az új kifutópályát építik meg, illetve a már meglévő repülőtéri infrastruktúrát is kiegészítik a repülőgépek számára kialakított új helyekkel.

A bázis bővítéséről még 2019-ben döntött a román kormány, 2022 végén megkötötték az első szerződéseket az építkezésben részt vevő vállalkozókkal, most pedig a konkrét munkálatok is elkezdődtek, amikkel a tervek szerint 2030-ra fognak elkészülni.

A Kogalniceanu bázist egyébként 1999 óta használják amerikai csapatok, jelenleg körülbelül 5000, főleg amerikai, kanadai, olasz és spanyol katona állomásozik itt, régóta ez Románia egyik legfontosabb katonai létesítménye, a mostani bővítéssel pedig a legnagyobb európai NATO-bázis lesz. Német elemzők szerint kiválthatja a németországi Ramstein szerepét, ami az USA legfontosabb európai katonai bázisa.

Nicolae Crețu, a reptér parancsnoka szerint a bázis nemcsak légitámaszpontként, hanem gyalogos egységek és páncélosok telephelyeként is szolgálhat, utóbbiakat jórészt a Magyarországon is jól ismert német Rheinmetall hadiipari óriás szállíthatja. Egy jövőbeli esetleges háború esetén a Fekete-tenger és a Balti-tenger fölötti szövetségesi légi fölény megszerzésében fontos szerepe lehet.

Oroszország az építkezés megkezdésének hírére Dmitrij Medvegyevnél kedvesebben, de már ismerős panelekkel reagált. Andrej Klimov, az Orosz Föderáció Tanácsa külügyi bizottságának alelnöke azt nyilatkozta, hogy a projekt fenyegetést jelent Bukarest számára, hiszen minél nagyobb az „oroszellenes" katonai bázis, és minél közelebb van Oroszország határaihoz, annál valószínűbb, hogy a megtorló csapások első célpontjai között lesz.

Megerősített jelenlét a keleti szárnyon

2014 után inkább a védelmi kiadások növelésére fókuszáltak a tagállamok váltakozó sikerrel. A 2022-es orosz invázió megindulása után azonban a katonai jelenlét erősítése is felgyorsult az úgynevezett keleti szárnyon, azaz lényegében az Oroszországgal, Belarusszal, és Ukrajnával határos tagállamokban és Bulgáriában. A NATO már 2017-ben elkezdte kialakítani a megerősített jelenlétet a balti államokban és Lengyelországban, ahol összesen négy többnemzeti zászlóalj méretű harccsoportot hoztak létre az Egyesült Királyság, Kanada, Németország és az Egyesült Államok vezetésével. 2022-től kezdve pedig Bulgáriában, Romániában, Magyarországon és Szlovákiában hoztak létre ugyanilyen harccsoportokat, így összesen nyolc NATO harccsoport van készenlétben.

A 2022-es madridi NATO-csúcson - az eredeti terveket felvizezve - arról döntöttek a tagállamok vezetői, hogy ahol és amikor szükséges, a harccsoportokat dandárméretűvé fejleszthetik. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a mostani létszámot szükség esetén nagyjából megháromszorozhatják.

Románia a NATO keleti szárnyán

Románia kül- és biztonságpolitikája hagyományosan jól rezonál az Egyesült Államok külpolitikájára, ezzel párhuzamosan pedig az Oroszország jelentette fenyegetés a társadalom jóval szélesebb rétegét aggasztja, mint hazánkban. Ezt az időről-időre berepülő orosz drónok és a határnál felrobbant rakéták csak erősítik. Mindezek következében nem meglepő, hogy Románia kifejezetten - és látható sikerrel - törekszik arra, hogy mind az USA, mind a NATO stratégiai fókuszpontjává váljon, és igyekszik megerősíteni a térségbeli műveletek végrehajtására való képességét.

Ehhez hozzájárul az is, hogy Románia tavaly novemberben nyitotta meg az Európai F-16-os Kiképző Központot (EFTC) a feteşti-i légibázison. Itt fogják kiképezni az ukrán, román és más NATO-országok pilótáit az amerikai F-16-os repülőgépek használatára.

Klaus Iohannis román elnök nemrég jelentette be, hogy megpályázza a NATO-főtitkári pozíciót. Korábban Mark Rutte holland miniszterelnököt tartották az októberben távozó Jens Stoltenberg legvalószínűbb utódjának, de miután Szijjártó Péter bejelentette, hogy Magyarország nem támogatja Ruttét, csökkentek az esélyei, mivel a a főtitkár megválasztásához minden tagállam támogatása szükséges.