„Nem messiás kell ide, hanem sok ezer szarlapátoló”

• Nulla forint van a kampányszámlán, de csak 10 százalékkal és két mandátummal lenne elégedett a június 9-i EP-választáson.
• Se Karácsony, se Vitézy, se Magyar, se Orbán – le kell számolni az illúzióval, hogy odafenn majd valaki megoldja helyettünk.
• Kevesebb bullshitet, több részvételiséget, egy tízhónapos mudit és még több technót vinne az EP-be a Kutyapárt listavezetője.
  
• Interjú Le Mariettával.

Kedd van, az interjú után egyből Brüsszelbe utazol a kétfarkúak kutyakülönítményével. Mi a terv?

Pártcsaládokkal ismerkedünk. Az Európai Kalózpártnak megfigyelőstátuszban tagja a Kétfarkú Kutya Párt, azaz nem vagyunk még rendes tagok, de valami kapcsolat van. Rajtuk keresztül egyeztetünk a Zöldek frakciójával, de még nem dőlt el hivatalosan, hogy hozzájuk ülünk be, ha egyáltalán lesz hova beülni. Van egy másik pártcsalád is, akivel tárgyalunk. Velük kölcsönös az érdeklődés.

Ennyi?

Pénteken elmegyünk a Szájer-ereszhez, és csinálunk egy bulit. Az egyik fontos programpontunk, hogy több technót viszünk az Európai Parlamentbe, ehhez az egyébként magyar eredetű techno kezdeményezéshez szeretnénk az eresz alatt politikai pártként csatlakozni.

Miért nem az eresz fölött, ahol az igazi buli volt?

Nincs pénzünk, csak arra, hogy utcán bulizzunk. Viszünk hangfalat, és megtoljuk. De ez csak a kezdet. A következő Több technót az EP-ben még különlegesebb helyen lesz. Még nem mondhatom meg hol, viszont köze lesz Orbán Viktorhoz.

Kiosztottatok 200 millió forintot különböző civil kezdeményezések részére az állami kampánytámogatásból. Hogyhogy nincs pénz?

Mert kiosztottuk, az ott van jó helyen, az EP- és az önkormányzati kampány után viszont nem jár állami normatíva. Tegnap azzal hívtak a központból, hogy nem tudják, miből fogják a szórólapjainkat kinyomtatni, mert még keressük rá a pénzt. Most épp mínusz 150 ezerben vagyunk. Szóval küldjetek pénzt pénzre.

Hogy lettél a Kutyák listavezetője?

Suzi és a Gergő, a két pártelnök megkeresett, hogy legyek listavezető, és vegyek részt a jelöltállítási folyamatban. Régről ismerem mindkettejüket. Gergőt az átlátszós időkből. Koordinátor és mindenes voltam akkor ott, ő pedig besegített projektekben, csinált matricadizájnt például. A megboldogult Müsziben volt az Átlátszó szerkesztősége, és az volt a helyszíne a Kutyapárt első Rendkívüli Ügyek Minisztériuma üléseinek is.

Népszabadság, Átlátszó, aztán városi aktivistaként folytattad, a Járókelő városi hibabejelentő platformmal lettél ismert, most már politikus. Mi a közös az állomásokban?

Mindig éreztem közszolgálati késztetést. Az újságírásban az érdekelt, hogy megfelelően tájékoztatva legyenek az emberek az életüket érintő kérdésekről. Hozzájött az urbanisztikai-várostudományi érdeklődésem, és így főleg olyan civil szervezetekkel foglalkoztam, amik ezen a pályán mozogtak. Ebből indult a Járókelő. Sokáig csináltam, értünk el szép eredményeket, és nagyra is nőtt. Valahol természetes folytatása volt, amikor elhívtak a fővárosi önkormányzatba dolgozni, hogy belülről építsem azt, amit addig kívülről próbáltunk megváltoztatni.

Ez 2019-ben történt, miután Karácsony Gergely megnyerte a főpolgármester-választást. Mi volt a feladat?

Egy tanácsadói kör tagja lettem Misetics Bálinttal, Bardóczi Sándorral és Ámon Adával, és az volt a cél, hogy új szemléletet vigyünk a rendszerbe. Pár hónapig főtanácsadóként dolgoztam, aztán elindítottam a hivatal részvételiséggel foglalkozó osztályát, hogy minél jobban bevonjuk a városlakókat a döntéshozatali folyamatokba. Kidolgoztuk a közösségi gyűlések és a részvételi költségvetés működési modelljét. Az a forradalmi tervünk támadt, hogy legyenek olyan kezdeményezések a városban, amiket a lakók is fontosnak tartanak, és amik nekik jók. Wow.

És sikerült?

100 százalékban. Elindult, és lett neki egy infrastruktúrája a hivatalon belül, ebben egy csomó ember melója benne van. A részvételi költségvetésnek köszönhetően a város költségvetéséből 1 milliárd forintot olyan projektek kapnak, amit a városlakók megszavaznak.

Mi volt a leglátványosabb, ami megvalósult?

Már a Járókelőnél volt az a szabályunk, hogy nincs kis és nagy probléma, mert ez tökre attól függ, melyik részén a városnak, és kiket érint. Minden lehet valakinek kurva fontos. Vannak persze népszerűbbek. Például nyolcadik kerületi Repair Café, egy találkozási hely, ahol tárgyakat javítanak meg emberek közösen – kb. mindig minden időpontjuk foglalt, alig lehet beférni. Elhíresült a Szentkirályi és Kazinczy utcákat összekötő zebra is, amiért évekig kampányoltunk, hogy fessék fel, és végül az előző ciklus részvételi költségvetéséből sikerült megvalósítani.

Mégsem töltötted ki a mandátumodat a Városházán, hanem 2022-ben eljöttél.

Mert azt éreztem, hogy amit kellett, elindítottam, és a rendszer működik. Szerettem volna új kihívás után nézni, meg fejlődni. Akkor kaptam egy ösztöndíjat a bostoni MIT-re, ahol regionális- és várostervezést tanultam egy évig.

Hogyan láttad az önkormányzat működését belülről?