A brit és az amerikai kormány szankciókat jelentett be Irán ellen az Izrael elleni szombati támadás miatt. A közösen kidolgozott és bevezetett intézkedéscsomag elsősorban az iráni fegyveres erők irányító testületeit, magas rangú vezetőit és kiszolgáló intézményeit érinti.
Irán szombat éjjel – a damaszkuszi konzulátusa ellen két hete végrehajtott, Izraelnek tulajdonított légicsapásra válaszul – több száz drónt és rakétát indított Izrael ellen. Ezek nagy többségét az izraeli légvédelem a szövetséges országok (köztük Nagy-Britannia) légierőivel együttműködve megsemmisítette. Izrael megtorló akcióval fenyegetőzik, Herci Halevi vezérkari főnök pedig hétfőn megerősítette, hogy mindenképpen válaszolni fognak a támadásra.
A londoni külügyminisztérium szerint a szankciók értelmében az érintett személyek nem utazhatnak be Nagy-Britanniába, és londoni székhelyű pénzügyi szolgáltatók nem finanszírozhatják őket. Ez utóbbi tilalom a szankciókkal sújtott iráni katonai intézményekre is vonatkozik.
Az iráni Forradalmi Gárda nukleáris biztonságért felelős parancsnoka bejelentette, hogy az Irán elleni izraeli katonai fenyegetések miatt Teherán felülvizsgálhatja a nukleáris doktrínáját.
Ahmad Hagtalab a Tasznim iráni hírügynökség jelentése szerint azt mondta, az iráni nukleáris létesítmények elleni izraeli csapások felvetése miatt elképzelhetőnek tartja, hogy Teherán eltérjen az atomenergia-felhasználást illető „korábbi megfontolásaitól”. Irán kb. 20 éve, titkos atomprogramjának lelepleződése óta váltig állítja, hogy a program kizárólag békés célokat szolgál, és nem törekszik nukleáris fegyver előállítására.
„Ha a cionista rezsim nukleáris központjaink és létesítményeink ellen akar támadni, mi arra az ő nukleáris létesítményeikre kilőtt fejlett rakétákkal adunk biztos és kategorikus választ” – mondta Hagtalab.
Teherán nukleáris programjáról – ami a nyugati hatalmak gyanúja szerint potenciálisan katonai célokat is szolgál – Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője mondja ki a végső szót.
Hamenei az elmúlt években többször mondta, hogy Irán nukleáris törekvései békés célúak, és hogy az iszlám köztársaság soha nem törekedett atomfegyverek építésére vagy bevetésére. Az ajatollah a 2000-es évek elején rendeletben tiltotta meg atomfegyverek kifejlesztését. Noha 2019-ben elismerte, hogy Irán rendelkezik „atombombák építésére és felhalmozására” alkalmas technológiával, megismételte, hogy az ilyen fegyverek bevetése „helytelen és vallásilag tiltott”.
Az USA és a nagyhatalmak 2015-ben írtak alá Iránnal nukleáris megállapodást (JCPOA), ami az iráni nukleáris tevékenység korlátozásának fejében az Iránnal szemben hozott szankciók feloldását tette lehetővé. Donald Trump elnöksége idején az USA 2018-ban kilépett az egyezményből, és szankciókat vezetett be Iránnal szemben, amire Teherán válaszképpen nem teljesítette a megállapodásban vállalt kötelezettségeit. Bécsben 2021-ben tárgyalások kezdődtek a JCPOA felélesztéséről, de a folyamat 2022 augusztusában megtorpant, és azóta sem történt jelentős előrelépés.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) februári jelentése szerint Irán jelentősen növelte a magas dúsítású urán előállítását. Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója akkor felhívta a figyelmet, hogy Irán továbbra is 60 százalékos tisztaságú uránt dúsít, ami messze meghaladja a kereskedelmi célú nukleáris felhasználáshoz szükséges mennyiséget. Emellett felidézte, hogy Irán nukleáris programjának jelenlegi és volt vezetői szerint a síita államnak megvan a technikai kapacitása atomfegyver előállításához.