Bár Grúzia tavaly decemberben megkapta az európai uniós tagjelölti státuszt, az országot kormányzó Grúz Álom párt főtitkára szerint még nagyon messze vannak tőle, hogy belépjenek a szervezetbe.

Irakli Garibasvili, volt grúz miniszterelnök szombaton arról beszélt, hogy Grúzia nem áll készen az uniós tagságra. Azt mondta, az Unióban jelenleg nincsen konszenzus új országok felvételével kapcsolatban, mert a szervezet nem áll készen a bővítésre. Ehhez időre van szükség, a reformok kimenetele pedig sok tényezőn múlik.

Garibasvili a hangos nemzetközi kritikát kiváltó ügynöktörvényről is beszélt. Azt mondta, ha holnap beléphetnének az Unióba, akkor könnyedén visszavonhatnák, felülvizsgálhatnák vagy átalakíthatnák a jogszabályt.

Az ügynöktörvény előírná, hogy a külföldről pénzt elfogadó szervezeteknek külföldi ügynökként kell regisztráltatniuk magukat, különben pénzbírsággal kell számolniuk. A Grúz Álom április elején közölte, hogy 13 hónappal azután, hogy a tiltakozások miatt a terv elvetésére kényszerült, újra be fogja nyújtani a törvényt.

A törvényjavaslat feszültté tette a kapcsolatokat az EU-val és az USA-val, miután közölték, hogy ellenzik annak elfogadását. Az EU szerint a lépés összeegyeztethetetlen a blokk értékeivel.

A Grúz Álom szerint a törvényjavaslatra azért van szükség, hogy felvegyék a harcot a külföldiek által erőltetett „álliberális értékek” ellen, és elősegítsék az átláthatóságot. Az ellenzék ezt nem így gondolja, képviselőik össze is verekedtek a kormánypárti politikusokkal a parlamentben.

Grúzia uniós csatlakozásának egyik legnagyobb támogatója Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök tavaly októberi grúziai látogatásán arról beszélt, szomorú és dühös volt, amikor azt látta, hogy a grúzok nem kapják meg a tagjelölti státuszt, miközben jóval kevésbé fejlett országok igen.

Orbán a júliusban induló magyar EU-elnökség egyik prioritásának is a bővítést nevezte meg. Ezzel a tervével azonban csak a nyugat-balkáni országokat és Grúziát segítené, Ukrajnát nem.

(via Politico)