Hétfőn benyújtották a tizenharmadik Alaptörvény-módosítást, rögtön három helyen is belenyúlna a fideszes parlamenti többség az alkotmányba.
Vejkey Imre beadványa kiegészíti a korábban az Orbán Viktor által is bejelentett módosítót, ami a kegyelmi üggyel foglalkozik. A miniszterelnök azt mondta, hogy a jövőben nem kaphat elnöki kegyelmet, aki kiskorú sérelmére követett el szándékos bűncselekményt. A mostani indítvány szerint sarkalatos törvény határozza meg a gyermekek ellen elkövetett szándékos bűncselekmények körét, amiknél köztársasági elnök nem adhat kegyelmet. Az igazságügyi miniszter ellenjegyzése pedig kikerült a törvényből.
Az indoklás szerint „a kegyelem a köztársasági elnök kizárólagos joga, ezért a továbbiakban a döntésének érvényességéhez ellenjegyzés nem szükséges. Az alkotmányos szabályozást így a valós helyzethez igazítjuk, ugyanis az elmúlt több mint három évtizedben mindössze egy alkalommal történt meg, hogy az igazságügyért felelős miniszter megtagadta az ellenjegyzést a köztársasági elnök egyéni kegyelmezési döntésétől.”
Kósa Lajos a hadsereggel kapcsolatban nyújtott be módosítót, ami szerint sarkalatos törvénnyel határoznák meg a Magyar Honvédség és a külföldi erők műveleteit, állomásozását és más, határátlépéssel járó csapatmozgását. Kósa arra hivatkozik, hogy a veszélyek korát éljük.
Tessely Zoltán módosítója pedig kétharmados többséghez kötné a közös uniós hitelfelvételt. „Magyarország az Európai Uniónak olyan hitelfelvételéhez és az ahhoz kapcsolódó garanciavállaláshoz, amely Magyarország által teljesítendő fizetési kötelezettséget keletkeztet, az Országgyűlésnek az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott egyedi határozatával adott felhatalmazása alapján, a Kormány egyedi döntése alapján járulhat hozzá” – írta.