A Kúria elutasította az ALS-betegségben szenvedő Karsai Dániel mindkét népszavazási kérdésének hitelesítését, ezért a jogász alkotmányjogi panaszokat nyújtott be az Alkotmánybírósághoz.

Karsai az AB egy korábbi határozatát idézve azt írja: „A Kúria a döntésében amellett érvelt, hogy az életvégi döntésekre vonatkozó népszavazási kérdés az élethez való jogalaptörvényi szintű szabályozása módosítását eredményezné, így a hitelesítést megtagadó NVB-döntést helybenhagyta. Azonban a Kúria érvelésével szemben az életvégi döntés lényege, hogy az egyén emberi méltóságának magját érvényre juttatja önrendelkezési joga gyakorlásán keresztül, reflektál saját életére, annak minőségére, és a konklúzióját döntésbe foglalja.”

A második kúriai határozat szerint a népszavazás eredményeként az Országgyűlés nem tudná eldönteni, milyen jogalkotásra köteles, továbbá a népszavazásra bocsátani kívánt kérdés a választópolgároknak sem egyértelmű.

Karsai szerint ez nincs így: „A népszavazás mint a közvetlen demokratikus hatalomgyakorlás jogintézménye kiüresítéséhez vezetne, ha olyan népszavazási kérdés hitelesítését tagadja meg a Kúria, amelyből az Alaptörvénnyel összhangban álló jogalkotási megoldás is következhet.”

A Nemzeti Választási Bizottság február elején döntött úgy, hogy nem lehet népszavazást tartani az eutanáziáról, mert ha az igenek győznének, az sértené az Alaptörvényt. A tét az lett volna, hogy kaphassanak-e büntetlenséget bizonyos esetekben az aktív eutanáziát segítők. Karsai felülvizsgálati kérelemmel élt, de a Kúria azonban helybenhagyta az NVB döntését.

Nemrég több mint 12 órát töltöttünk a rohamosan romló állapotú Karsaival, aki megmutatta nekünk, hogyan néz ki egy napja, és a legintimebb pillanatokban sem küldött ki minket a szobából, ez a fajta kitárulkozás pedig egy újabb állásfoglalás a részéről az eutanázia legalizálása melletti küzdelemben.