Akkor ugrott ekkorát az élelmiszerboltok forgalma legutóbb, amikor kitört a koronavírus-járvány Magyarországon
Ha lassan és fokozatosan is, de ismét kinyitják a pénztárcáikat a magyarok. A KSH legfrissebb közlése szerint ugyanis márciusban februárhoz képest már 2 százalékkal költöttek többet a boltokban a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint. Éves alapon pedig még ennél is kedvezőbb folyamatról számolt be a statisztikai hivatal: szezonálisan és naptárhatással kiigazítva 4,2 százalékkal bővült a hazai kiskereskedelmi forgalom, ami hosszú idő után először javarészt az élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyes üzletek forgalmának köszönhető. Az ilyen üzlettípusokban ugyanis 5,7 százalékos forgalomnövekedést regisztrált a KSH.
Legutóbb ennél nagyobb (5,8 százalékos) bővülésre ebben a szegmensben 2020 márciusában, pont négy éve volt példa, akkor, amikor a koronavírus-járvány megjelent Magyarországon is. Igaz, annyiban más a jelenlegi helyzet, hogy a friss adatban most nagy szerepe van a tavalyi alacsony fogyasztásunknak is. Egy alacsony értékről ugyanis könnyebb nagyot nőni. A nem élelmiszer-kiskereskedelemben ennél szerényebb, 0,6 százalékkal nőtt a forgalom, míg a benzinkutaknál 3,3 százalékos növekedést mért a statisztikai hivatal.
link
Forrás
A kiskereskedelem tavalyi brutális bezuhanásához képest vitathatatlanul biztató a friss adat, és egybecseng a kormányzati, valamint az elemzői várakozásokkal is. A szakemberek ugyanis az infláció mérséklődésével a reálkeresetek növekedését várják, aminek egy része a hazai fogyasztásban fog megjelenni a várakozások szerint. A szektor azonban messze van még a korábbi teljesítményétől, hiszen egy évvel ezelőtt márciusban 12,6 százalékkal zuhant a fogyasztás. Vagyis továbbra is jelentősen elmarad a lakosság fogyasztása az infláció elszállása előtti időkhöz képest.
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmen belül 2023 márciusához képest a szektor 77 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek forgalma 5,7 százalékkal, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké pedig 4,8 százalékkal emelkedett.
A nem élelmiszer-kiskereskedelmen belül éves alapon a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 3,9, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 2,3, a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekben 1,5 százalékkal nőtt a forgalom, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben viszont 1,9, a bútor-, műszakicikk-üzletekben 4,4, a használtcikk-üzletekben pedig 5,9 százalékkal csökkent. A csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 4,2 százalékkal emelkedett.
Az országos kiskereskedelmi forgalom 2024 márciusában 1586 milliárd forint volt, a forgalom 51 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 33 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 16 százaléka pedig a benzinkutak üzemanyag-forgalmában realizálódott.
Virovácz Péter az ING vezető elemzője szerint is a legfontosabb meglepetést az élelmiszerüzletek forgalma hozta, ahol február után márciusban is dinamikus növekedés volt. Meglehetősen ritkán fordul elő ugyanis, hogy egymást követő hónapokban 1 százalék közelében legyen a szektor egyhavi növekedési üteme.
„Összességében a márciusi kiskereskedelmi adatok sok tekintetben csak hozzáadtak a kérdések sokaságához, sem mint megválaszoltak volna néhányat. A mai adatok fényében így még fontosabb lesz látni a részletes GDP-adatokat, amely talán szolgálhat némi magyarázatként” – véli az elemző. Hozzáteszi ugyanakkor, hogy alapvetően persze a reálbérnövekedés és a lakossági bizalom trendszerű javulása magyarázhatja a kiskereskedelmi forgalom bővülését, ám ez aligha úgy jelenik meg, hogy két hónapnyi gyenge teljesítmény után jön egy hirtelen felpattanás. Ráadásul a költségvetés bevételi oldalának alakulása sem feltétlenül jelezte előre ezt a megugrást, hiszen az áfa-bevételek időarányos teljesülése tekintetében is elmaradás mutatkozott a tavalyi év azonos időszakához képest.