orosz-ukrán háború
95 milliárd dolláros segélycsomagról döntött az USA szenátusa
április 24., 06:41
Befagyasztott orosz vagyonból adnának 30 milliárd eurós hitelt Ukrajnának a G7 egyes vezetői
Kaphat-e 30 milliárd eurós hitelkiegészítést Ukrajna a lefoglalt 270 milliárd eurós orosz állami vagyonból – ezen a kérdésen valószínűleg sokat fognak rágódni az észak-olaszországi Stresában, ahol a G7-ek pénzügyminiszterei találkoznak a héten.
A vita, hogy a háború kezdetével befagyasztott orosz állami vagyont hogyan lehetne Ukrajnának adni, már több mint egy éve holtpontra jutott. A teljes vagyonelkobzás hívei ugyanis nem tudták meggyőzni a központi bankok vezetőit, és néhány G7-es tagot az ötletről.
A kérdést újra aktuálissá az Egyesült Államok, majd őt követően a több más ország által megindított pénzügyi támogatások tették. Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság most azonban Németországgal is szembekerült, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke pedig jogi és gazdasági kifogásokat is megfogalmazott a vagyon teljes lefoglalása ellen.
Christine Lagarde, az EKB elnöke azt mondta, alaposan meg kell vizsgálni, hogy juthatnak el a befagyasztástól az elkobzásig. Szerinte az „felrúgná azt a nemzetközi jogrendet, amelyet meg akarunk védeni, amelyet Oroszországnak és a világ összes országának tiszteletben kellene tartania”.
Lagarde szerint a lefoglalás veszélyeztetné a pénzügyi rendszer jövőbeli stabilitását, aláásná az állami mentesség elvét. Attól is tart, hogy a nagy többlettel rendelkező országok egy ilyen döntés hatására úgy döntenének, hogy inkább elkerülik a nyugati tartalékvalutákat – mivel azt tapasztalnák, hogy ezzel kiszolgáltatottá válnak az esetleges lefoglalásnak.
Az Egyesült Államok úgy képzeli, hogy a viszonylag kis összegek átadása helyett jobb lenne, ha egy 30 milliárd euró értékű kölcsönt adnának át Ukrajnának. A kölcsön kamatát pedig a nagyobb befagyasztott vagyonok nyereségéből fizetnék. (Guardian)