Ha ma létrejönne egy palesztin állam, az leginkább egy Hamász vezette tálib uralomhoz hasonlítana - mondta egy interjúban Salman Rushdie indiai-brit író, aki két éve alig élt túl egy őt célzó iszlamista merényletet.

Az író szerint amellett, hogy tudomásul vesszük a palesztinpárti - és olykor kifejezetten Izrael-ellenes és antiszemita felhangú - diáktüntetések követeléseit egy „szabad és független Palesztináért”, és ő maga is régóta támogatja egy palesztin állam létrejöttét, nem szabad elfelejtenünk, hogy ezekkel a követelésekkel

egy „fasiszta” terrorszervezetet - a Hamászt - támogatják. Rushdie szerint egy mostani palesztin állam egy Afganisztánéhoz hasonló iszlamista rezsim, Irán szatellit-állama lenne. És bár „minden normális embert csak sokkolhat az, ami jelenleg Gázában történik”, a tüntetőknek kerülniük kéne az antiszemitizmust, és Izrael helyett a terrorszervezetet kellene felelőssé tenniük a háborúért. Ugyanis „minden velük kezdődött” – mondta, utalva a Hamász október hetedikei tömegmészárlására, amikor a szervezet fegyveresei több mint ezer embert mészároltak le és több százat ejtettek túszul Dél-Izraelben.

A nyilvános eseményektől, többek közt saját új könyvének bemutatójáról is távol maradó Rushdie-t két éve támadta meg egy szélsőséges iszlamista merénylő egy New York-i rendezvényen, ahová az író azért érkezett, hogy a száműzött írók nagykövete legyen. Az őt megtámadó huszonnégy éves férfi rögtön a rendezvény elején felrohant a színpadra, késsel nyakon szúrta Rushdie-t, és a moderátort is megtámadta. Végül a nézők és a szervezők teperték le.

Az indiai születésű angol író egy ideig lélegeztetőgépen volt, látását az egyik szemére elvesztette, és az egyik kezét sem tudja használni. Az Egyesült Államok még abban az évben szankciókat vetett ki egy iráni szervezetre, amit azzal vádolnak, hogy több millió dolláros vérdíjat fizettek Rushdie meggyilkolásért.

Az írót egyébként 1989 óta fenyegeti a halálát követelő fatva, amit a néhai Ruhollah Khomeini iráni ajatollah adott ki „A sátáni versek” című regényének megjelenése miatt, amit egyes iszlám vezetők vérlázítónak tartanak. Rushdie a kilencvenes évek nagy részét is bujkálva töltötte.

„Kés” című új könyvéről és annak magyar fordításáról a Jó Blogon írtunk.

A Gázai övezetben egyeduralommal kormányzó és Ciszjordániában is egyre nagyobb befolyású Hamász október hetedikei mészárlása, és az azóta tartó gázai-izraeli háború újra életre keltette a szlogent, ami az Izraelt és Jordániát határoló Jordán folyó és az országot keletről közrefogó Földközi-tenger közötti területre utal. De kinek mit jelent „A folyótól a tengerig, Palesztina szabad lesz” a Gázai övezet lakosságától és függetlenedését követelőktől, a Hamászon és a palesztinpárti tüntetőkön át az izraeliekig és a világ zsidó lakosságáig? Minderről itt írtunk.

(Times of Israel via Bild)