Az Egyesült Államok, Katar és Egyiptom közös közleményben sürgette az iszlamista Hamász terrorszervezetet és Izraelt, hogy fogadják el a gázai háborút lezáró, izraeli-amerikai javaslatot.

Joe Biden amerikai elnök péntek este ismertette az Izrael által megfogalmazott megállapodás vázlatát, a három szakaszból álló tervet, amely elvezet

• az október 7-i terrortámadásban elrabolt izraeli túszok szabadon bocsátásához,
• a gázai háború befejezéséhez és
• az övezet újjáépítéséhez.

Ezt a tervet széles körű nemzetközi támogatás övezi. Korábban egy magas rangú Hamász-politikus a BBC-nek azt mondta, hogy „bele fognak menni ebbe az alkuba”, ha Izrael is így tesz. Rishi Sunak brit miniszterelnök szintén támogatásáról biztosította a tervet, és szt mondta, hogy kormánya „sokkal több segéllyel áraszthatja el Gázát”, ha a Hamász elfogadja a tűzszüneti tervet.

Az izraeli kormányban fellelhető szélsőjobboldali politikusoknak viszont elfogadhatatlan egy ilyen alku, ők a gázai városok totális megsemmisítését kívánják. Netanjahu próbál egyensúlyozni szélsőséges szövetségesei és az Izrael biztonságát garantáló, tűzszünetet akaró Egyesült Államok között.

Becalel Szmotrics pénzügyminiszter és Itamár Ben-Gvír nemzetbiztonsági miniszter szombat este kijelentették, hogy nem értenek egyet az amerikai elnök javaslatával, és azzal fenyegetőztek, hogy kilépnek a kormánykoalícióból, ha elfogadják a megállapodást. Szmotrics megmondta Benjámin Netanjahu miniszterelnöknek, hogy ő nem lesz tagja egy olyan kormánynak, amely egyetért a javasolt vázlattal, és úgy fejezi be a háborút, hogy közben nem pusztítja el a Hamászt, és nem hozza vissza az összes túszt.

„Ez egy átgondolatlan alku, amely a terrorizmus győzelmét és biztonsági fenyegetést jelent Izraelnek. Elfogadása nem abszolút győzelem, hanem abszolút vereség” - mondta szombat este Ben-Gvír. „Ha a miniszterelnök a közzétett feltételek mellett folytatja a meggondolatlan alkut, amely a háború végét és a Hamász megsemmisítésének feladását jelenti, akkor a Zsidó Erő párt feloszlatja a kormányt”.

Mielőtt azonban a lemondással való fenyegetőzés elhangzott volna, Netanjahu egyik tanácsadója azt mondta a Sunday Timesnak, hogy a tervben „megállapodtunk”, és hangsúlyozta, hogy Izrael nem utasítja el, még akkor sem, ha azt nem tartják „jó üzletnek”.

Jaír Lapid, a parlamenti ellenzék és a Van Jövő párt elnöke megígérte, hogy biztosítják Netanjahu miniszterelnöknek „a biztonsági hálót a túszügylethez, ha Ben-Gvír és Szmotrics elhagyja a kormányt”. Lapid arra utalt, hogy februárban megígérte Netanjahunak, gondoskodik a kormányzati többséghez szükséges parlamenti mandátumokról, ha a két szélsőjobboldali miniszter a túszalku miatt távozna a kormányból.

A Munkapárt új vezetője, Jaír Golan méltatta Biden bejelentését: „Biden elnök, Izrael igaz barátja, saját hangján elmondja azt, amit Izraelben már mindenki megértett a háború korai szakaszában. A harcok beszüntetése a feltétele az összes elhurcolt visszatérésének. Véget kell vetni a harcnak, és mindenkit hazahozhatunk”.

Szombat este országszerte mintegy negyedmillióan, ebből Tel-Aviv központjában, a Kaplan utcánál rendezett központi tüntetésen mintegy százhúszezren követelték a túszalkut, a háború végét és az előrehozott választásokat Izraelben.

Vasárnap az izraeli hadsereg tovább harcolt a Gázai övezetben, Rafahnál megsemmisítettek egy rakétakilövő állomást néhány perccel azután, hogy onnan izraeli katonákra nyitottak tüzet. Az izraeli hadsereg bejelentette, hogy az elmúlt nap során több mint harminc légicsapást mértek a Hamász célpontjaira, köztük katonai infrastruktúrára, fegyverraktárakra és fegyveres iszlamistákra. (BBC, MTI)