2018 áprilisának első pár napja sűrű időszak volt Varga Mihály életében. Zajlott a választási kampány, a miniszter félbevágott autóba ült, Zsédával és Győrfi Pállal fotózkodott, az Óbudai Kézilabda Sportiskolában adott át érmeket, az MTV-ben nyilatkozott, és közben átadta a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság új irodaépületét is a Szabolcs utcában.

Az akkori cikkek szerint az állami telekre épült beruházás területrehabilitációval, tereprendezéssel, bontással, épületfelújításokkal együtt hétmilliárdba került, ennyiből több mint 10 ezer négyzetméter „korszerű hűtési-fűtési rendszerrel felszerelt, napkollektoros raktár- és irodaépület” készült el. Új utak, járdák és parkolók épültek, megújították a külső közműveket is.

A hírek szerint nemsokára ebből a hat éve még szupermodernnek leírt épületből is kiköltöztetik az alkalmazottakat a tripla kormányzati negyed tervei miatt.

A projekt 2022 körül titokban indult el, a részleteket ellenzéki politikusok illetve a sajtó derítették ki. Mostani tudásunk szerint az történik, hogy három egymástól független, a város különböző pontjain lévő, NER-közeli magánberuházók - Tiborcz István, Garancsi István, Balázs Attila - által felépített irodaprojektet vesz vagy vett meg az állam, hogy állami cégek, minisztériumok, háttérintézmények alkalmazottait helyezze el ezekben. Ez a három a zuglói Dürer Park, a szintén zuglói Bosnyák téri Zugló-Városközpont, és az újbudai BudaPart beruházás. (Cikkünkhöz megkerestük az ügyletekért felelős MNV Zrt.-t, és több kérdést is feltettünk nekik. Ha válasz érkezik, közölni fogjuk.)

Szenvedő piacon, drágán

Az ügyletben érintett irodák összterülete 350 ezer négyzetméter, a vásárlások összértéke több mint 600 milliárd forint. Ebből

• a Dürerben 40 ezer négyzetméternyi iroda lesz 100-120 milliárd forintért (kb. 280 millió euró);
• a Bosnyák téri negyed 150 ezer négyzetméternyi iroda 244 milliárd forintért (625 millió euró);
• a Kopaszi-gát pedig 160 ezer négyzetméter iroda 255 milliárdért (650 millió euró)

Mindjárt megmutatjuk, mennyire piaciak ezek az árak – elöljáróban: nem azok –, de előbb foglalkozzunk azzal, a tranzakciókkal jól járt-e az állam, és piaci logikával megmagyarázhatók-e ezek a lépések.

A válasz: nem és nem.