Az Országgyűlés kétharmada titkos szavazáson úgy döntött, nem fosztja meg Sulyok Tamást az államfői tisztségétől

POLITIKA
június 10., 18:12

A köztársasági elnök tisztségétől való megfosztására vonatkozó határozati javaslat tárgyalásán a KDNP-s Vejkey Imre, a parlament igazságügyi bizottságának elnöke jelezte: a testület azt javasolja, hogy az Országgyűlés ne indítsa el a „nyilvánvalóan alaptalan, visszaélésszerű, egyszersmind az alaptörvényben szereplő megfosztási eljárási eljárás jogintézményéhez méltatlan”, kizárólag kampánycélokat szolgáló kezdeményezésre az eljárást.

Szerinte az ellenzéki kezdeményezők két ügykörben fogalmaztak meg „álságos véleményt, illetve valószínűsítésen alapuló téves következtetést”.

Megfosztási eljárást csak az alaptörvényt vagy más jogszabályt szándékosan megsértő, illetve szándékos bűncselekményt elkövető köztársasági elnökkel szerint lehet kezdeményezni, de a testület szerint a beadványban foglaltak nem állnak összefüggésben Sulyok Tamás köztárasági elnöki tevékenységével. Ezért a szándékos törvénysértésekre hivatkozásoknál a kezdeményezés szabályszerűsége és megalapozottsága eleve kizárt – mondta Vejkey, aki szerint ráadásul a két megjelölt ügykör egyikében sem törvénysértésre, sem bűncselekmény elkövetésére következtetni nem lehetett, és még vélelmezetten elkövetett bűncselekményt sem nevezett meg.

Vejkey Imre szerint a második felvetett ügyben sem lehet törvénytelenségre következteti, hiszen az Alkotmánybíróság elnökeként az államfő szüneteltette az ügyvédi tevékenységét, korábbi tevékenységéből fakadó feladatait pedig helyettesítő ügyvédnek adta át, így esetében összeférhetetlenség nem merül fel, jogszerűen vette fel az AB-től juttatásait.

A bizottsági elnök azt mondta, Dobrev Klára ez ügyben tett feljelentését a Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészség pár napja már – elévülés miatt – elutasította.

photo_camera Fotó: Szentgallay Bálint/NurPhoto via AFP

A kisebbségi véleményt tolmácsoló DK-s Sebián-Petrovszki László azt mondta, a hat ellenzéki párt nyilvánosan is megismerhető dokumentumok alapján tett megállapításokra alapozza kezdeményezését, mivel szerintük bizonyítottan elmondható, hogy Sulyok a 2000-es évek elején ügyvédként ún. zsebszerződések megkötésével törvényellenesen, vélhetően bűnszervezetben, azaz más ügyvédekkel közösen, összehangoltan segített osztrák üzletembereket a hatályos magyar földtörvény kijátszásában, magyar termőföld megszerzésében.

A képviselő szerint az államfő ilyen ügyletekben alkotmánybírósági taggá válása után is részt vett, kézbesítési megbízotti jogviszonya volt. Sebián-Petrovszki szerint az vizsgálat tárgyát képezheti, hogy utóbbi ügyvédi minőségében állt-e fenn, mert ha igen, akkor az összeférhetetlenséget jelent, így Sulyok jogtalanul vette fel az alkotmánybírósági juttatásait.

Ez önmagában felveti a különösen nagy kárt okozó csalás és hivatali visszaélés gyanúját – mondta Sebián-Petrovszki, aki szerint Sulyok azóta sem reagált az ügyben, „kerüli a nyilvánosságot, sunnyog”. A DK-s képviselő falsnak nevezte az ügy elévülésére vonatkozó érvelést, mondván, a zsebszerződések „sohasem voltak törvényesek”, a tényállás Btk.-beli nevesítése előtt sem, ráadásul a köztársaság elnökének erkölcsi zsinórmértékként kell szolgálnia, széles társadalmi megbecsülést élvezve. Ezért akár elévült, akár nem évült el Sulyok tette, az államfő sem jelen időben nem követhet el szándékos bűncselekményt, sem a múltban nem követhetett volna el – mondta.

Az Országgyűlés a kétharmados, titkos szavazáson - 41 igen, 132 nem szavazattal - úgy döntött, nem indítja el a Sulyok Tamás köztársasági elnök tisztségétől való megfosztására irányuló eljárást. (MTI)