Hétfő este kezdetét vette az uniós tagállamok vezetőinek soron kívüli munkavacsorája Brüsszelben, amin arról egyeztetnek, kiket jelöljenek az Európai Unió két intézményének, az Európai Tanács és az Európai Bizottság vezető pozícióiba, valamint az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének.

Egy ponton Orbán Viktor is betoppant, majd egy kézfogás és egy kézcsók félszívű kombinációjával köszöntötte Ursula von der Leyen bizottsági elnököt, aki a magyar miniszterelnök után érkező Luís Montenegro portugál miniszterelnököt már egészen más hangulatban fogadta.

Hétfőn első alkalommal ül össze az Európai Tanács az európai parlamenti választások után. A mostani informális vacsorán elfogadott javaslatokat az állam- és kormányfők a jövő hét második felében tartott hivatalos uniós csúcson véglegesítik majd. A döntést nyolc tagállam vagy az európai népesség 35 százalékát képviselő kormány- és államfők akadályozhatják meg. A hétfői munkavacsorán elfogadni tervezett politikai megállapodás elmaradása esetén a vezetők a következő EU-csúcson folytatják az egyeztetéseket.

Az Európai Bizottság elnökéről szóló, végleges javaslatot Charles Michel, az Európai Tanács elnöke az Európai Parlament (EP) elé terjeszti majd, ahol az EP-képviselők abszolút többségének, azaz a 720 tagú EP-ből legalább 361 képviselő szavazata kell a jelölt megválasztásához. Sikeres jelölés esetén az EP a július 16-án kezdődő, strasbourgi plenáris ülésén szavazhat.

Ursula von der Leyen, a leköszönő Európai Bizottság jelenlegi elnöke, az európai parlamenti választásokon legtöbb mandátumot szerzett Európai Néppárt (EPP) politikusa a tagállami vezetők legtöbbjének támogatását élvezi.

Ugyanakkor Orbán Viktor közismerten nem rajong az ötletért, hogy Ursula von der Leyen újra bizottsági elnök legyen. Bár 2019-ben még lelkesen támogatta mint hétgyerekes német családanyát, de azóta már Soros emberének tartja, tavaly tele is plakátolta ezzel az országot.

A Charles Michel vezette Európai Tanács élére António Costa volt portugál miniszterelnök kerülhet, Josep Borrell után pedig Kaja Kallas észt miniszterelnök lehet az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője.

A tagállamok vezetői amellett, hogy kik vezessék az uniós intézményeket, olyan kérdésekben is egyeztetnek hétfőn, mint a következő öt év politikai céljai, valamint a védelem és a gazdaság versenyképesége. (MTI)