A természetes védettség nyomában: folytatódik a magyar koronavírus-kutatás
Fontos szabadalmakat indítottak el az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ), a Semmelweis Egyetem, az ELTE, valamint a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem konzorciumának együttműködésében megvalósult Koronavírus-fertőzéssel szemben természetes védettséget adó faktorok vizsgálata és alkalmazása plazmaterápiában című kutatás eredményeként - írja az MTI.
Az OVSZ közleménye szerint a projekt négyszázmillió forint vissza nem térítendő támogatást nyert a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal pályázatán.
A projektben a koronavírus-fertőzéssel szemben természetes védettséget adó plazmaalkotók vizsgálata és alkalmazása volt a középpontban.
A plazmaterápiát - amely több évtizedes múltra tekint vissza - a koronavírus okozta pusztítás ellen is kézenfekvő volt bevetni - írták. Használata a passzív immunitás elvét vette alapul, feltételezve, hogy a fertőzést enyhe tünetekkel átvészelők plazmájukban lévő ellenanyagoknak köszönhetik védettségüket, és ez a védettség súlyosabb betegeknek is átadható. Az amerikai és európai gyógyszer-engedélyezési hatóságok ajánlásai is erre a feltételezésre épültek, és a plazmaterápia - ahol alkalmazták - működőképesnek bizonyult.
A kutatás során azt vizsgálták, hogy milyen természetes faktorok teszik az enyhe tünetes vagy gyógyult betegektől származó (konvaleszcens) plazmát rosszabb állapotú betegeknél is hatékonyan alkalmazhatóvá, valamint milyen jelei vannak annak, hogy egy beteg nagyobb valószínűséggel kerül súlyos állapotba.
A projekt során a plazmából előállítottak egy új, koncentrált készítményt és elkészítették annak kísérleti vagy klinikai használatra alkalmas teljes előállítási dokumentációját.
A közleményben kiemelik, hogy az OVSZ és az ELTE kifejlesztett két különböző, de hasonló hatású, a természetben ebben a formában elő nem forduló molekulát, amely alkalmas a komplement rendszer aktivációjának gátlására, így a citokinvihar gátlására. A molekulák szabadalmaztatási eljárása folyamatban van.
Ugyanezen molekulák alkalmasak lehetnek arra, hogy viszonylag későn felismert szeptikus vagy más eredetű sokkot gátoljanak, az egyik leggyakoribb halálos kórházi szövődményben bevethetők legyenek. Hozzátették, a Virológia Nemzeti Laboratóriumban végzett vizsgálatok alapján a kifejlesztett anyagok egy része alkalmas volt arra, hogy a SARS-CoV-2 okozta súlyos, sejtes immunkárosító hatást kivédje.
A kutatás arra összpontosítva folytatódik, hogy előre jelezhető-e, ki kerül súlyos állapotba, és a súlyosabb állapotú betegekben kialakuló gyulladás, illetve citokinvihar közömbösíthető-e. (MTI)