Néhány héttel ezelőtt rég nem látott jó hírt közölt a Varga Mihály vezette Pénzügyminisztérium az államháztartás májusi helyzetéről. Nyolc éve nem történt olyan, hogy az ötödik hónapban többlet keletkezzen a költségvetésben, még ha az csak szerény 49 milliárd forint volt is. A szerény jelző használata nem véletlen, az év eddig eltelt részét nézve felfoghatatlan mennyiségű pénz hiányzik a kasszából, a 49 milliárd forintos többlet sebtapaszként sem értékelhető.

Május végéig 2548,5 milliárd forintos deficit halmozódott fel, ami az eredetileg tervezett éves hiány 101,3 százaléka. Ennek tarthatatlanságára már az év első hónapjaiban fény derült, így a kormány viszonylag rövid időn belül 1500 milliárd forintos módosítást eszközölve 4000 milliárdra változtatta az éves hiánycél összegét. Ezzel csak kicsit lett szebb az összkép: öt hónap alatt az új cél 63,7 százaléka jött már össze.

Azért sem nevezhető nagyon jó hírnek ez a 49 milliárd forint, mert a legfontosabb bevételi sorokon, mint az áfa és a jövedéki adó, továbbra is jelentős elmaradás mutatkozik. Ezt ellensúlyozni kevés az is, hogy a cégek és a lakosság már-már óramű-pontossággal utalja az adóforintokat az államkasszába, sőt a cégek a társaságiadó-fizetéssel időarányosan még túl is teljesítettek.

Rengeteg pénz hiányzik az áfasorról

Hónapról hónapra egyre inkább úgy néz ki, a kormány idén is túlbecsülte a lakosság vásárlási hajlandóságát és képességét. Tavaly sem sikerült az áfasoron annyi bevételre szert tenni, mint tervezték, az elszállt infláció miatt a háztartások ugyanis visszafogták költéseiket. Noha a kormány kipipálhatta a 2023-as évre megfogalmazott egyik legnagyobb célját, az év végi egy számjegyű inflációt, a lakosságnak több kell, hogy ismét megnyissa pénztárcáit. Ez meglátszik a kiskereskedelmi forgalom számain is. Bár idén újra bővülni tudott a szektor forgalma, a felpattanás nem látványos, a legjobb adat márciusból érkezett, ami 4,1 százalékos bővülésről árulkodott. Csakhogy egy évvel korábban márciusban a kiskereskedelmi forgalom 13,3 százalékkal zuhant, vagyis alacsony bázisról kell újra növekednie a szektornak.

A háztartások óvatossága nem alaptalan, elsődleges céljuk ilyen gazdasági körülmények között a felélt megtakarításaik visszaépítése, az elhalasztott vásárlások pótlása csak utána következhet.

Mindezek eredményeként idén időarányosan 716 milliárd forint hiányzik az áfabevételek soráról.

Egy évvel ezelőtt „csak” 252,4 milliárdos volt az elmaradás. Az egyetlen bizakodásra okot adó fejlemény, hogy jelentősebb mértékben, szűk 200 milliárd forinttal több folyt be idén a kasszába, mint tavaly május végéig. Ám ettől még nagyon hiányzik az a 716 milliárd, amivel terveztek.

A szintén jelentős bevételi forrásnak számító jövedéki adóból 92 milliárd forint hiányzik, ez ráadásul úgy történt, hogy év elején két lépcsőben jelentősen emelték az üzemanyagokat terhelő jövedéki adó mértékét.

Az eddigieknél kicsivel kedvezőbb májusi államháztartási egyenleghez a kormány által sokat emlegetett Brüsszel is nagyban hozzájárult, hiszen ebben a hónapban az idei legnagyobb összeget utalta át hazánknak: 546 milliárd forintot.

Az előző idei rekord 225 milliárd forint volt januárban, amit februárban 54,4, márciusban 47,7, áprilisban 32,3 milliárd forint követett.

Összességében a bevételek előirányzata 558 milliárd forintos mínuszban van az időarányosan tervezetthez képest. Ezzel szemben május végéig az időarányosnál 943 milliárddal többet költött a kormány.

Nem megy a spórolás

Részleteiben nézve a kiadásokat több soron is jelentős túlteljesülés látható. A nyugdíjakra az időarányosnál 368 milliárddal többet kellett költenie a kormánynak, ami mögött főként a létszámváltozás és a cserélődési hatás áll. Vagyis egyre több olyan nyugdíjas kerül a rendszerbe, aki magasabb összegre jogosult.

Jelentős költségvetési terhet generált magának a kormány az inflációkövető Prémium Magyar Állampapírral. A magas inflációs környezetben akinek módja volt rá, bevásárolt az állampapírból, illetve ebbe a jól jövedelmező megtakarítási formába csoportosította át a megtakarításait. Így az idei év első hónapjaiban jelentős összeget fizetett az állam a lakosságnak, ami nagy terhet jelentett a kasszának.

Május végéig 1760 milliárdos kamatkiadás keletkezett, ami az előző évi állapotnál 600 milliárddal nagyobb összeg, az időarányosnál pedig 469 milliárddal magasabb.

Itt érdemes megjegyezni, hogy a kamatfizetéseknek eltérő az éven belüli lefutásuk, vagyis míg az egyik hónapban jelentősebb kiadás merül fel, a következőben lehet, hogy viszonylag kevés.

Jelentős pluszterhet jelent a Budapest Airport visszavétele is, az állami vagyonnal kapcsolatban a kormány 167 milliárd forinttal többet költött el, mint amennyit egész évre tervezett. Ez a Pénzügyminisztérium tájékoztatója szerint tőkeemelésekkel magyarázható, ezért joggal sejthetjük a változások mögött a BA-val kapcsolatos terveket. A tranzakcióban részt vevő Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-nél óriási tőkeemelést kellett végrehajtani, erről bővebben itt írtunk.

Magát illetően sem spórol a kormány: a költségvetési szervek kiadásaira már 3476 milliárd forintot költöttek el, ami 471 milliárd forinttal több az időarányosnál, a tavalyinál pedig 633 milliárddal magasabb az összeg.