Nacionalista tiltakozók nyomására állították le a belgrádi művészeti fesztivált
A belgrádi hatóságok lemondták a Koszovó és Szerbia közötti kulturális kapcsolatok ápolására létrehozott Mirëdita Dobar Dan (szerbül és albánul „Jó napot”) fesztivált, mégpedig nacionalista tiltakozók nyomására, írta a Guardian. A fesztivált szervező koszovói és szerbiai ifjúsági csoportok azzal vádolják a szerb belügyminisztériumot, hogy nem védte meg őket a huligánoktól, akik megfélemlítették a résztvevőket.
Mintegy ötven tiltakozó gyűlt össze csütörtökön a fesztivál belgrádi helyszínén, hogy megakadályozzák a bejutást, írta a Szabad Magyar Szó. Szerb zászlókat lengettek, a rendőrök pedig elzárták az oda vezető utcát. A tüntetők közül többen alkotmányellenesnek ítélték a rendezvényt, és már napokkal a kezdés előtt „Nem látunk titeket szívesen!” és „Kifelé!” feliratokat festettek a helyszínre.
A szervezők arról számoltak be, hogy a fesztiválnak rendőri felügyelet mellett kellett volna lezajlania, ám a tüntetők lakatot helyeztek a hátsó bejáratra, így lényegében túszként tartották fogva a résztvevőket. A szervezők sérelmezték, hogy a belügyminisztérium semmit sem tett. Végül Ivica Dačić belügyminiszter a köznyugalom megzavarásának veszélye és az emberek biztonságának veszélyeztetése miatt elrendelte a rendezvény leállítását.
A fesztivált 2014-ben kezdeményezték a Koszovó és Szerbia közötti 1998/99-es háború idején felerősödött etnikai megosztottság áthidalására. „Sajnos a betiltás túlságosan is kiszámítható volt” – nyilatkozta a Gurdiannak Jeton Neziraj drámaíró, akinek a darabjával nyitották volna meg az eseményt. „Az elmúlt hat évben a szerb politika sok energiát fektetett abba, hogy a Koszovó és Szerbia közötti kulturális együttműködést trójai falónak állítsa be” – mondta.
Belgrád régi-új polgármestere, Aleksandar Šapić korábban azt mondta, kifejezetten ellenzi, hogy a fesztivált megtartsák a városban, mert szerinte a szervezők meghamisítják a történelmet azzal, hogy tagadják, hogy Koszovó szerb terület volt. „A kulturális tevékenységek leple alatt mindig megkérdőjelezik Szerbia és népünk kulturális és történelmi örökségét” – mondta.
Az elmúlt hónapokban nőtt a feszültség a régióban, miután az ENSZ nemzetközi emléknappá nyilvánította július 11-ét, az 1995-ös srebrenicai mészárlás évfordulóját, amit szerb vezetők példátlan támadásként értékeltek. A határozatot Magyarország sem támogatta.