Egy hónap alatt a központi költségvetésnek – ahogy az az idei év korábbi hónapjait is többségében jellemezte – több kiadása volt, mint amennyi bevétele, júniusban 107,8 milliárd forintos hiány jött össze. Bár idén villámgyorsan omlott össze a költségvetés, emiatt 1500 milliárdos plusz mozgásteret biztosítva megemelte a Pénzügyminisztérium az éves hiánycélt is, most mégis örülnek ennek a 107,8 milliárdos deficitnek. A tárca „a kormány stabil pályán tartja a költségvetést” címmel kiadott tájékoztatójában ugyanis rögzítette:

a júniusi hiány az elmúlt 22 év legkedvezőbb június havi mutatója.

A tárca friss gyorsjelentése is rávilágít, hogy a kormány védelmi hozzájárulás címén miért hosszabbítja meg a bankadót, a kiskereskedelmi adót, az extraprofitadót, és miért vet ki a bankokra új sarcokat. Idén június végéig ugyanis összesen 2640,1 milliárd forintos hiány jött össze a központi költségvetésben. Emellett az elkülönített állami pénzalapok idén 145,6 milliárdos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 161,9 milliárd forintos hiányt mutattak.

Az első félévben felhalmozódott 2640,1 milliárdos hiány az eredeti éves hiánycél 105 százaléka lenne, és csak két árnyalattal szebb a kép, ha az új 4000 milliárdos hiánycélhoz mérjük a teljesítést. Így ugyanis az egész éves hiány 66 százaléka jött össze a költségvetésben.

Azokkal a megszorításokkal tehát, amelyeket Gulyás Gergely jelentett be a hétfői Kormányinfón, az összeomlott költségvetésen próbálna javítani a kormány .

A miniszterelnökséget vezető miniszter szerint ez az intézkedések 400 milliárd forint bevételt jelentenek idén, ami az eddig összejött hiánynak mindössze a 15 százalékának felel meg. Igaz, a költségvetés egyensúlyának alakulása nagyban függ más tényezőktől is, például az áfabevételek további teljesülésétől, a kamatkiadások nagyságától, az uniós pénzek érkezésétől is.

Gulyás egyébként nem okozhatott túl nagy meglepetést a bejelentésével, hiszen már hónapok óta lehetett látni, mekkora bajban van a költségvetés idén, és több elemző és gazdasági szakember is úgy vélte, az európai parlamenti és az önkormányzati választás után a kormány megszorító intézkedésekről dönthet a hiánycél teljesülése érdekében.

Még mindig nagy teher a kamatkiadás

Bár a részletes adatok csak két hét múlva lesznek nyilvánosak, néhány részletet már elárult a minisztérium. Június végéig a kamatkiadásokra fordított kifizetések 2009,5 milliárd forintot tettek ki, amely 649,4 milliárd forinttal magasabb az előző évi azonos időszaki teljesítésnél. A kamatkiadások év eleji megugrása a lakossági kötvények kamatfizetésében történt változások miatt tapasztalható, tekintettel arra, hogy egyes Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) sorozatok kamatfizetési időpontja az első negyedévben volt esedékes.

Tartósan meghaladják az egy évvel korábbi kifizetést a nyugellátásokra és a gyógyító-megelőző ellátásra fordított összegek is. Nyugellátásokra 3326,0 milliárd forintot, míg a gyógyító-megelőző ellátásra 1352,7 milliárd forintot költöttek június végéig.

Az uniós források érkezése hazánkba továbbra is folyamatos: június végéig 578,2 milliárd forint uniós bevétel érkezett a költségvetésbe, ugyanakkor az uniós kiadások 945,7 milliárd forintot tettek ki. Ez alapján kikövetkeztethető, hogy júniusban egy szerény 32,3 milliárd forint érkezett Brüsszelből, és közel 144 milliárdot költött el a kormány uniós kiadásként.