Orbán: Olyan változás jön, amilyenre 500 éve nem volt példa
július 27., 09:41
„Egy nyolcmilliós ország is lehet boldog és elégedett, egy tízmilliós is lehet szomorú és frusztrált”
- Orbán Viktor miniszterelnök Tusnádfürdőn arról beszélt, hogy meg kell állítani a demográfiai hanyatlást, „új lendületet kell venni, és el kell érni, hogy Magyarország 2035-re demográfiai értelemben önfenntartó állapotba kerüljön.”
- A helyzet javítása érdekében például megdupláznák a családi adókedvezményt.
- Eközben a KSH szerint az idei év január és májusa közt 8,4 százalékkal kevesebb gyermek született, mint az előző év azonos időszakában, a csökkenés júniusban is folytatódott.
- Szintén a január-májust nézve a teljes termékenységi arányszám 1 nőre becsült értéke 1,36 volt, ami egy évvel korábban még 1,48 volt.
- Mennyire reális Orbán Viktor terve? Mi történik, ha belátható időn belül újabb 1 millióval csökken a magyarok száma?
- Erről kérdeztük Kapitány Balázs demográfust, a Népességtudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársát.
444: A KSH legutóbbi számait nézve van reális esély arra, hogy Magyarország demográfiai értelemben 2035-re önfenntartó állapotba kerüljön?
Kapitány Balázs: A demográfiai értelemben vett önfenntartó állapot nem egyértelmű dolog, nincs ilyen tudományos szakkifejezés. Két dolog is érthető alatta. Az első, hogy a gyermekvállalási kedv (szakkifejezéssel teljes termékenységi arányszám) mértéke akkora legyen, hogy az egyes generációk újra tudják termelni magukat.
Ez azt jelenti, hogy az egy nőre jutó gyermekszám el kellene érje a 2,1-et a 2021-es 1,6 vagy a jelenlegi legfrissebb 1,36-os érték helyett. Ez nem tűnik reális forgatókönyvnek. Jelenleg nincs olyan EU tagállam, ahol ez az érték eléri a kettőt, Magyarországon 1979 óta nem mértünk ekkora értéket.
Másrészt viszont a demográfiai önfenntartás nyugodtan érthető úgy is, hogy az ország népessége nem csökken, hanem növekszik vagy stagnál, annak ellenére, hogy a termékenység szintje nem éri el a reprodukcióhoz szükséges szintet.
A növekvő várható élettartam és a bevándorlás ebben az esetben képes ellensúlyozni az alacsony termékenységet. Ez utóbbi messze nem elképzelhetetlen Magyarországon sem. Tavaly az EU 20 tagállamában nőtt a népességszám. Ilyen értelemben például tavaly Románia vagy Csehország demográfiai értelemben önfenntartó állapotban volt.
A második forgatókönyv mennyire reális?
A másodikhoz például egy, a 2020/21-es 1,6-osnál kicsit magasabb (1,7 körüli) termékenység, enyhén, de tartósan növekvő várható élettartam és stabil, de méretét tekintve nem jelentős pozitív vándorlási egyenleg elegendő lenne.
Utóbbihoz egyébként nem feltétlenül kell Európán-kívüli vagy határon túli magyar tömeges bevándorlás, elméletileg már a korábban az országból kivándoroltak részleges visszavándorlása is elegendő lehet. Persze ez csak elmélet, matematika. De az azért fontos, hogy nem teljesen irreális a dolog, ahogy az látható például a cseheknél.
A családi adókedvezmény duplájára emelése mennyiben járulhat hozzá a számok javulásához?
Ártani semmiképpen nem árt, az biztos. Minden valószínűség szerint valamelyest növelheti a gyermekvállalási hajlandóságot, a jövedelmi helyzet javítása esetlegesen csökkentheti a kisgyermekes családok kivándorlásának mértékét. De alapvető demográfiai fordulat ettől az intézkedéstől önmagában nem fog bekövetkezni, mint ahogy a családi adókedvezmény bevezetésekor sem történt ilyesmi.
Az újságírásnak hatása van.
Támogasd a munkánkat, csatlakozz a Körhöz, hogy elérd az exkluzív tartalmainkat!
Már előfizetőnk vagy? Jelentkezz be!