Az olimpiának vége, de még csak most izzik fel a nagy doppingháború

Az olimpia utolsó döntőjének utolsó másodpercén múlt, de az Egyesült Államok Párizsban egy cipőorrnyival ismét első lett az éremtáblán. Ehhez kellett a francia Gabby Williams hárompontos vonalon átlógó lábfeje, ami miatt a házigazdák egyenlítés helyett csak egy pontra jöttek fel a dudaszó pillanatában, így az amerikai női kosárcsapat sorozatban nyolcadszor is olimpiai bajnok lett.

Az USA ezzel, ha nagyon szorosan is, de megnyerte a nagyhatalmi presztízsharcot az éremtáblán, aminek a sporthoz ugyan elég kevés köze van, de Kína hasonlóan komolyan veszi, mint a hidegháborús olimpiák alatt anno a szovjetek. Most mégis inkább Kína büszkélkedik az eredménnyel: ők ugyanúgy negyven aranyat szereztek, mint az amerikaiak, csak az ezüst- és bronzérmekkel szorultak mögéjük. A 2008-as pekingi olimpiától eltekintve, amikor házigazdaként 48 aranyuk volt (akkor simán elsők lettek az éremtáblázaton), most szerepeltek a legjobban az olimpiákon.

A “népi Kína” első olimpiai aranyát csak 1984-ben szerezte: miközben a szovjet blokk országai majdnem mind bojkottálták a Los Angeles-i olimpiát (a románok voltak a kivételek, másodikok is lettek az éremtáblázaton húsz arannyal), a kínaiak három évtized után akkor kapcsolódtak vissza az olimpiai mozgalomba. Még 1956-ban maradtak távol, amikor különböző okokból, többek között a magyar forradalom szovjet leverése miatt, több ország is belekezdett az azóta nagy karriert befutó olimpiai bojkottba. Kína persze nem a magyar felkelés leverése maradt távol, ‘56 Kínában is a rendszer durva bekeményítését hozta magával, ők Tajvan részvétele ellen tiltakoztak így, és még a ‘80-as moszkvai olimpián sem vettek részt.

1984-ben aztán rögtön 15 arannyal indítottak, az ezredforduló után pedig az oroszokat váltva ők lettek az amerikaiak legfőbb kihívói. Pekingben 2008-ban presztízskérdés volt, hogy először ők végezzenek az élen az éremtáblázaton, és a szereplésüket most Párizsban is hasonlóképpen keretezték.

“Az olimpiai siker azt bizonyítja, hogy a kínai modernizáció sikere nemcsak a gazdasági növekedést hozza el, hanem a közegészségügy fejlődését, valamint a sportágazatra is jótékony hatást fejt ki, hatékonyan valósítja meg a sportot mindenkinek elvét" - írta a mostani eredményről a nemzetközi közönségnek szóló angol nyelvű kínai propagandalap, a Global Times. A legnépszerűbb kínai közösségi oldalon, a Weibón a „Kína holtversenyben első az aranyérmes ranglistán” hashtag a legnépszerűbb téma, több mint 500 millió megtekintéssel. Visszatérő komment, hogy Kína eredményéhez tulajdonképpen a hongkongi, sőt, a tajvani sportolók teljesítményét is hozzá kellene számolni - ezekkel együtt 44 arannyal már a kínai sportolók lennének az élen.

A kínai sporteredmények jó apropót adtak a felemelkedő nagyhatalommal kapcsolatos tézise propagálására Graham Allisonnak is. Ő az a Harvardon oktató politikai elemző, aki a magyar kormányoldalon is gyakran idézett „Thuküdidész csapdája” szlogenjével szokott turnézni: eszerint, ha egy felemelkedő hatalom egy regnáló hatalmat fenyeget, a fegyveres összecsapás szinte elkerülhetetlen (lásd Athén és Spárta viszonyát az ókorban), így hosszabb távon egy amerikai-kínai háborúnak is nagy a valószínűsége.