Zelenszkij szeretné, ha az ukránok hazaköltöznének, de a munkaerőhiánnyal küzdő Közép-Európa nem örülne ennek

Volodimir Zelenszkij azt szeretné, hogy a háború elől Nyugatra menekült ukránok térjenek haza, és segítsék a háború sújtotta gazdaságot és az Oroszországgal szembeni ellenállást – írja a Bloomberg. Közép- és Kelet-Európa nagy része azonban munkaerőhiánnyal küzd, így az olyan államok, mint Lengyelország vagy a Cseh Köztársaság, nem szívesen veszítenének embereket.

A nyomás azóta fokozódik, hogy Zelenszkij az újévi beszédében azt mondta, az ukránoknak el kell dönteniük, hogy áldozatok vagy győztesek – azaz menekültek vagy a hazájukhoz hű állampolgárok –, és itt az ideje, hogy mindenki újra együtt legyen.

„Amikor ezt hallod, azt érzed, hogy nem pusztán elmentél, hanem elhagytad a hazádat, tehát rossz ember vagy” – mondta egy ukrán nő a hírügynökségnek, aki egy menekülteket segítő civil szervezet projektmenedzsereként dolgozik Lengyelországban.

Szerinte nem kellene számítania annak, hogy ki hol van, „mindenki segíthet onnan, ahol éppen él”.

Az elmúlt években a régió országai több millió ukrán menekültet fogadtak be, a legtöbb kormány különleges státuszt adott nekik, illetve pénzügyi támogatást is kaptak. Ez akkor is így van, ha – mint Csehországban – azóta csökkentették a mértékeket, és a hosszabb távú intézkedéseket a lakhatás vagy a hitelekhez való hozzáférés terén csak lassan dolgozták ki.

Lengyelország a múlt hónapban 2025 szeptemberéig meghosszabbította a menekültek munkaerőpiachoz és a szociális juttatásokhoz való hozzáférését biztosító jogszabályokat. Ez stabilitást jelent az ukránok számára, mondta Maciej Duszczyk belügyminiszter-helyettes. „A gazdaságunknak szüksége van a munkavállalókra” – magyarázta.

A háború kezdetén 17 millió ukrán – az eszkaláció előtti lakosság harmada – menekült el otthonából. Az ENSZ menekültügyi szervezete, az UNHCR szerint több mint 6 millióan maradtak külföldön. Az ukrán központi bank előrejelzése szerint idén további 400 000 ember hagyja el az országot a nehézségek, például a folyamatos áramszünetek és az energetikai infrastruktúrát fenyegető veszélyek miatt. Az ukránok „integrációjának elmélyítésére” irányuló erőfeszítések a fogadó országokban ösztönzőleg hatottak.

A már a háború előtt Lengyelországban letelepedett ukránokon kívül az ország jelenleg mintegy 950 ezer menekültnek ad otthont. Hozzájárulásuk a bruttó hazai termékhez tavaly 0,7-1,1% volt az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága és a Deloitte könyvelőcég jelentése szerint. A jelentés azt is megállapította, hogy a Lengyelországban élő ukrán menekültek háztartásai önmagukat tartják el, jövedelmük 80%-a munkából származik, az érkezők a vártnál gyorsabban léptek be a munkaerőpiacra.

Csehországban az ukrán menekültek az év első negyedévében csaknem kétszer annyi adót fizettek be, mint amennyi szociális juttatást kaptak – derült ki a munkaügyi minisztérium adataiból. Az országban a legalacsonyabb, 2,7%-os a munkanélküliségi ráta az Európai Unióban, így különösen nagy szükség van az ukránokra.