Augusztus 25-én a párizsi Le Bourget repülőtéren őrizetbe vették Pavel Durovot, a Telegram alapítóját és vezérigazgatóját. A francia média beszámolói szerint azzal vádolják, hogy a titkosított üzenetküldő alkalmazásával bűncselekmények elkövetését tette lehetővé. Durov előzetes letartóztatását augusztus 28-ig rendelték el a francia hatóságok, aznap szabadlábra is helyezték.
Durov letartóztatására a Kreml a maga sajátos módján pániküzemmódba kapcsolt és teljes gőzzel elindított egy „#FreeDurov” kampányt, amelyben a Telegram-vezért lényegében a szólásszabadság megtestesüléseként jelenítik meg, aki a Nyugat szólásszabadság elleni elnyomásának áldozata. Ahogy az internet korához illik, természetesen online petíció is indult már Durov kiszabadításáért, ennek a cikk írásakor ötezernél kevesebb aláírója volt. Durovozott már a rendszer legfőbb popénekese, sőt a meztelen bulit tartó, majd a rendszer által azóta nyilvánosan csicskáztatott Ivleeva is, úgyhogy orosz közéleti személyiségként szemlátomást muszáj kiállni Durov-ügye mellett, mondta megkeresésünkre Takácsy Dorka, a Centre for Euro-Atlantic Integration and Democracy kutatója.
(A #FreeDurov és a #FreePavel tagekre még az amúgy Oroszországban betiltott Instagramon is érdemes rákeresni, szemet gyönyörködtető alkotásokat lehet találni.)
De miért aggasztja a Kremlt az éveken keresztül a rezsimmel látványosan szemtelenkedő „orosz Zuckerberg" letartóztatása?
A Telegram egy olyan, elvileg titkosított üzenetküldő alkalmazás, amelynek látszólag sikerült elkerülnie, hogy 2018-ban az orosz kormány ellenőrzése alá kerüljön. A szakértők szerint azonban a Kremlnek azért mégiscsak sikerült manipulálnia a Telegramot a tevékenységére vonatkozó szigorúbb jogszabályok bevezetésével. A 10 ezernél több követőt összegyűjtő csatornák tulajdonosainak információt kell szolgáltatniuk a Roszkomnadzornak, ami többé-kevésbé az összes média és közösségi hálózat ellenőrzéséért felelős szervezet. A több mint 500 ezer követővel bíró csatornáknak pedig a a Roskomnadzor vagy az FSZB kérésére minden információt meg kell adniuk a felhasználóiról.
Takácsy Dorka úgy értékeli, hogy a Telegram úgy tudott népszerű maradni, hogy megőrizte azt az imázsát, hogy a hatalom nem tud hozzányúlni. Ez azonban csak a felszín, ha úgy hozta a szükség (vagy saját érdekei), fű alatt valójában Durov példás orosz állampolgárként működött együtt a rezsimmel, emiatt egyébként még maga Putyin is megdicsérte. Orosz ellenzékiek elleni fellépés esetén a Telegram készségesen szállította az adatokat az orosz hatóságoknak.
Sok mindent el lehet mondani a Telegramról, de azt egészen biztosan nem, hogy átlátható lenne, nem véletlen, hogy van az alkalmazásnak egy nagyon sötét oldala is.. Olyan fontos információkról nincs tudomásunk, mint például milyen adatokat gyűjt a felhasználókról, hol tárolják ezeket az adatokat, vagy hogy hol vannak a szerverek. Takácsy Dorka szerint a Kreml attól tarthat valójában, hogy ezekkel kapcsolatban árul(t) el valamit Durov a francia hatóságoknak.
Támogasd a munkánkat, csatlakozz a Körhöz, hogy elérd az exkluzív tartalmainkat!
Már előfizetőnk vagy? Jelentkezz be!Ez a cikk a The Eastern Frontier Initiative (TEFI) projekt keretében készült. A TEFI közép- és kelet-európai független kiadók együttműködése, amelynek keretében a közép-európai régió biztonságával kapcsolatos kérdéseket járjuk körbe. A projekt célja, hogy elősegítse a tudásmegosztást az európai sajtóban, és hozzájáruljon egy ellenállóbb európai demokráciához.
A Magyar Jeti Zrt. partnerei a projektben: Gazeta Wyborcza (Lengyelország), SME (Szlovákia), Bellingcat (Hollandia), PressOne (Románia).
A partnerség közös, angol nyelvű honlapja az alábbi linken érhető el: https://easternfrontier.eu/
A TEFI projekt az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.