A neonácik által ledöntött BLM-szobor alkotója most megcsinálta az Örök Irodarabszolgaság Emlékművét

Baszomnagy új köztéri szobor Budapesten! 8 X 4 méter! Lelkesebben ugrottam a motorra, mint egyszeri dékás a beszállítói szerződésre.

Nem elég, hogy új és nagy szobor, de pikáns is: az alkotója az a Szalay Péter, akinek az egyik szobrát az az újságolvasó is ismeri, aki csak annyit tud Henry Moore-ról, hogy ő volt az egyik James Bond. Szalay Prizma című munkája volt ugyanis az az ironikus, féltérdre ereszkedve, felemelt ököllel tiltakozó, szivárványszínű, 3D-printelt kis Szabadság-szobor, amit 2021 tavazán a Ferencvárosban állítottak ki egy public art-kiállításon, hogy neonácik másnap már le is döntsék.

Ez a mostani munkája egészen más indíttatásból született, ezért is érdekelt: a Wing építőcég ezzel a műalkotással szeretné feldobni a Telekom-székház és a Fradi-stadion mögé felhúzott, Liberty nevű jókora irodaház-hotel öszvérét, illetve a benne szenvedő irodarabszolgákat és azokat a félkegyelmű turistákat, akik a Könyves Kálmán körútról szeretnék felfedezni Budapestet.

Mostanában irreálisan sokat járok Hollandiában és a németországi Észak-Rajna-Vesztfáliában, amik jellemzően pont olyan rondák, mint a Könyves Kálmán körút és pont annyira vannak tele alapvetően elég lelketlen ingatlanfejlesztésekkel, ám mind a holland, mind a német beruházók szeretnek minden szabad négyzetméterre kortárs köztéri szobrot állítani. Én lepődtem meg a legjobban, hogy ez járókelőként milyen sokat számít. Nálunk viszont sokkal ritkább az ilyesmi, ezért is voltam annyira kíváncsi. Na meg azért is, mert Szalay nagymenő és kritikus szellemű kortárs képzőművész, így nagyon érdekelt, hogy mire jut a nagyvállalati műfajban.