A magyar gazdaság az idei második negyedévben az előző negyedévhez képest 0,2 százalékkal esett vissza, az előző év második negyedévéhez képest a nyers adatok szerint 1,5 százalékkal, a kiigazított adatok szerint 1,3 százalékkal nőtt – olvasható a KSH kedden kiadott úgynevezett második GDP-becslésében (a bruttó hazai termékről az első becslést még július 30-án tették közzé).

A második becslés adatai megegyeznek az első becslésével, így a KSH jelentésében az igazi izgalmat azok a részletek rejtik, hogy mi okozta a minden előzetes várakozást messze alulmúló gazdasági teljesítményt.

Első helyen az ipar gyengélkedését kell kiemelni. A jelentés szerint

„az ipar teljesítménye 2,4, azon belül a feldolgozóiparé 3,7 százalékkal esett vissza” még éves alapon, azaz az előző év második negyedévéhez képest is.

Ez ugyebár azért fontos, mert a GDP éves alapon még így is nőni tudott. Az iparon belül a feldolgozóipari ágazatok közül a legnagyobb mértékben a villamos berendezés gyártása – ide tartozik az akkugyártás is, aminek hanyatlásával ebben a cikkben foglalkoztunk –, valamint a közúti jármű gyártása járult hozzá a csökkenéshez, és az élelmiszeripar fékezte leginkább az ipar visszaesését.

És hogy mi van az iparon túl? A szolgáltatások 2,4 százalékkal bővültek, az építőipar hozzáadott értéke 6,2 százalékkal meghaladta, a mezőgazdaságé viszont 5,2 százalékkal alulmúlta az előző év azonos időszakát. Az agrárgazdaság visszaesésében ismét jelentős szerepe van – ahogyan 2022-ben is volt – az aszálynak.

Ha a felhasználási oldal felől nézzük, akkor sincs túl nagy meglepetés az adatsorban, legalábbis a korábban már napvilágot látott statisztikák fényében.

A fogyasztás csak lassan kezd növekedni a tavalyi inflációs sokk utáni mélységekből: a háztartások fogyasztási kiadása a 2022. második negyedévit épp meghaladó szintre kapaszkodott fel, a közösségi fogyasztás sorozatban harmadik negyedéve esik vissza. A beruházások hanyatlása szintén nem meglepő, az úgynevezett bruttó állóeszköz-felhalmozás 15,4 százalékkal maradt el a tavalyitól, a KSH jelentése szerint „mind az építési beruházások volumene, mind a gép- és berendezésberuházásoké csökkent, utóbbié jelentős mértékben”.

A belföldi felhasználás így mindössze 0,7 százalékkal nőtt a második negyedévben. De legalább nőtt, nem úgy, mint a külkereskedelem: az export 1,8 százalékkal, az import 3,2 százalékkal esett vissza.

A magyar gazdaság előző negyedévhez képest nyújtott teljesítménye kifejezetten keserű csalódást jelentett, az első adatbecslések szerint ez a harmadik legrosszabb teljesítmény volt az Európai Unióban a lettek és a svédek mögött (a közszolgálati egyetem szakértője szerint persze nincs ok a pánikra). De az éves alapon számolt 1,3 százalékos növekedés sem túl jó eredmény annak fényében, hogy a tavalyi második negyedévben méretes gödörben volt a magyar gazdaság.

Az akkori 2,1 százalékos visszaesést a mostani 1,3 százalék nem tudta ellensúlyozni, a második negyedéves GDP-nk így még mindig alacsonyabb volt, mint a 2022-es második negyedévi – miközben ettől az évtől már a feljebb kapcsolást és nekirugózást várta Orbán Viktor márciusban.