Nem volt nagy a magyar előadói jelenlét a prágai Globsec biztonságpolitikai konferencián. Míg a régió többi országa - Szlovákia kivételével - legalább külügyminiszteri szinten képviseltette magát, Magyarországot Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója képviselte egy panelbeszélgetésen, ahol látványosan egyedül maradt a „békepárti álláspontjával". Szijjártó Péternek más elfoglaltsága akadt, menetrendszerinti oroszországi látogatásán vett rész éppen.

Politikai területről Orbán Balázson kívül csupán Bajnai Gordon vett részt előadóként a rendezvényen, az ex-állami vezetők panelbeszélgetésén Mikulas Dzurinda volt szlovák, Mirek Topolánek volt cseh miniszterelnökkel, és Sebastian Kurz volt osztrák kancellárral beszélgetett a változó (közép-)európai politikáról.

Bajnai a panelbeszélgetés során visszaemlékezett arra, amikor kikerült az egyetemről 1991-ben, még azt gondolta, hogy könnyű időszak következik: a szovjet blokk vége után Magyarország kapitalista piacgazdasággá és nyugati típusú demokráciává alakul, csatlakozunk a NATO-hoz és az EU-hoz, és hamarosan úgy fogunk élni, mint az osztrákok, ami évszázadokon keresztül a magyar álom volt. Ez végül nem történt meg. A térség minden országának fejlődésében voltak cikk-cakkok, „bizonyos országokban" viszont most olyan cikk van, amit már nem biztos, hogy követ cakk is.

Bajnai idézte Sir Ralf Dahrendorf német-angol szociológus/politikust, aki úgy fogalmazott egy budapesti interjújában, hogy a politikai rendszer megváltoztatásához 6 hónap kell, a gazdaság megváltoztatásához 6 év, de a társadalom szerkezetének megváltoztatásához 60 év kell.Most a 34. évben vagyunk, és Bajnai néha nem biztos abban, hogy ebben a 60 éves átformálási ciklusban vagyunk-e még, vagy visszafordultunk.

Sikertörténet is, meg nem is a régió csatlakozása az EU-hoz

Sebastian Kurz szerint a régió uniós csatlakozása gazdasági szempontból sikertörténet, ami megváltoztatta az országokat és megnövelte a önbizalmukat, politikai befolyásukat. Szerinte a migrációs válság volt az első olyan alkalom volt, amikor a térség országainak egyértelmű álláspontja volt, ami a nyugati országok, vagy „Brüsszel” álláspontjától határozottan eltért. Sokan gondolják úgy a közép-kelet-európai régióban, hogy az EU-ban elveszíthetik a kulturális identitásukat, a nyugat-balkáni országok országok EU-tagsága kapcsán kevés perspektívát tudunk nekik mutatni, így – bár gazdaságilag pozitív – politikailag hullámzó a régió sztorija.

Mirek Topolánek korábbi cseh miniszterelnök szerint meg kell érteni a közép-európai térséget ahhoz, hogy Európát is meg lehessen érteni. Emlékeztetett, hogy Putyin híres, müncheni biztonságpolitikai konferencián elmondott beszéde szerint a 20. század legnagyobb tragédiája a Szovjetunió összeomlása volt. Topolánek szerint az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlása volt a múlt század legnagyobb tragédiája, ekkor kezdődött meg a frusztráció, elégedetlenség, amit a totalitárius rendszerek csak fokoztak. Most már 35 évvel vagyunk a bársonyos forradalom után, 20-25 éve csatlakoztunk a nagy nyugati szövetségi rendszerekhez, Közép-Európa a Schengen részévé vált, mégis rengeteg elégedetlenség maradt bennünk. Ennek három fő oka van: nem értjük az új háborúkat (kulturális háború, klímaváltozás, gender), nem érezzük magunkat biztonságban (az oroszoktól való félelmünket a nyugatiak nem értik meg), gazdaságilag leszakadunk, nem egyszerű elmagyarázni az embereknek, hogy szegényebbek lesznek. A társadalmak megosztottak, ennek eredményei pedig meglátszódik a választásokon.

Strukturális változások Magyarországon

Bajnai – aki a beszélgetés során többször kifejezte, hogy nem tartja magát a rezsim részének, és már nem politizál – úgy látja, hoogy kemény strukturális változások mennek végbe nemcsak a magyar gazdaságban, hanem a társadalom mentalitásában is. A kormánynak jól kidolgozott, hosszútávú terve van arra, hogy a népesség nagy részét ismét az állami újraelosztástól tegyék függővé, ez pedig a politikusoknak ad hatalmat. Ismét pártállami rendszer épül ki, a siker kritériuma pedig megint a rendszerhez való hűség lett. A piaci verseny helyett is a rezsimmel ápolt kapcsolat a fontos.

Bajnai úgy látja, hogy ha lesz esély a változásra, akkor nagyon nehéz lesz másik pályára állítani Magyarországot. Szerinte ez a mostani „kohabitáció” az EU-val nem sokáig tartható fent. A lakosság egyértelműen EU-párti, így a kormány mögött nem áll a kilépést támogatók többsége, de értékelése szerint sokat dolgoznak azon, hogy ez megváltozzon. Egy esetleges kilépés másnapján összeomlana a gazdaság, mert a Magyarországon lévő kínai és német autógyártók elhagynák az országot. Időbeli terv nincs, stratégia viszont van, mert a mai állapotában a magyar rezsim nem kompatibilis az Európain Unióval.