A magyar kormány az elmúlt években talált egy új ágazatot, amire lényegében mindent feltett, úgy, mint sok évvel korábban a járműgyártásra. Azonban a gazdaság megmentője, húzóágazata, vagy nevezzük reménybeli favoritjának, egyelőre inkább kerékkötője az előrehaladásnak, és az idei évben már egyáltalán nem teljesít jól. Sőt gyakorlatilag pocsék teljesítményt nyújt, visszahúzva ezzel a gazdaság növekedését.

Már nyár elején világosan lehetett látni, hogy itt baj lesz, meg is írtam, hogy orosz rulett lehet a kormány csodafegyveréből, és most, az ősz kezdetén sem igazán lehet mást állítani. Azt már két héttel ezelőtt tudhattuk, hogy az ipar júliusban sem teljesített jól, munkanaphatástól megtisztítva 6,4 százalékkal maradt el a teljesítménye az előző év azonos időszakától. A nyers adatok szerint csak 1,3 százalékos volt a mínusz, a különbséget az adja, hogy idén júliusban két munkanappal több volt, mint 2023 hetedik hónapjában.

Ezzel folytatódott az idén márciustól megkezdődött trend, továbbra is a 2021-es év átlagteljesítménye alatt termel a magyar ipar. Júliusban 3,4 százalékos volt az elmaradás. Ez a lejtmenet valójában tavaly novemberben kezdődött el, viszont az idei február hozott némi reménysugarat, hogy kilábalhat ebből a gödörből az ágazat. A jobb teljesítmény azonban csak egyszeri megugrás volt, nem valódi trendforduló.

A részletes adatokat azonban csak most közölte a statisztikai hivatal, ami szerint a gazdaság húzóágazatnak tartott területei egyáltalán nem teljesítenek jól. Az iparon belül döntő (95 százalékos) súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 2,4 százalékkal kisebb, ugyanakkor a csekély súlyú bányászat kibocsátása 25, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 4,2 százalékkal nagyobb volt.

Továbbra sem talál magára a járműgyártás, és ami még nagyobb gond, mert erre az ágazatra teszi fel a kormány a jövőt, az akkumulátorgyártás is szenved. A járműgyártás volumene 10 százalékkal visszaesett az előző év azonos hónapjához mérten. A villamos berendezés gyártása 10,0 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A két legjelentősebb súlyú alágazat közül

az akkumulátor, szárazelem gyártásának volumene 14,9, a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készülék gyártásáé 13,7 százalékkal visszaesett.

Egyetlen pozitívat lehet találni ebben az adatban, nevezetesen, hogy ez a visszaesés már csak fele az előző hónapokban mért 30 százalékot is meghaladó termeléscsökkenésnek. Igaz ebben némi bázishatás is szerepet játszhat, hiszen egy évvel ezelőtt már visszafogottabb növekedést mutatott az ágazat a korábbinál.

Mindenesetre az akkumulátorgyártás kilátásai nem lettek jobbak: nem fogynak Európában az elektromos autók, szűkült a piac, ami miatt például négy hétre leállítják az elektromos Fiat 500-asok gyártását Stellantis a torinói gyárában, mivel nem érkeznek megrendelések. A csökkenő eladások mellett az állami pénzzel felpumpált kínai autógyártókkal is meg kell küzdenie az európai gyártóknak. Ennek egyik eszközeként azt választotta az EU, hogy büntetővámokat védi a piacát, de ez ma már nem arat osztatlan sikert. Néhány napja például a spanyol miniszterelnök szólalt fel a büntetővámok újragondolása érdekében. Nem segíti az ágazatot az sem például, hogy Németországban megszüntették az elektromos autók vásárlásához nyújtott támogatást, a jelenlegi piaci körülmények és árszintek mellett viszont enélkül nagyon kevesek tudnak elektromos autót vásárolni.

A kormány viszont továbbra is kitart amellett, hogy az akkumulátorgyártásban van a jövő, igaz, Nagy Márton szerint még legalább 2-3 évnek el kell telnie ahhoz, hogy felfusson az ágazat. Kérdés, hogy addig a már most is jelentős súlyt képviselő ágazat mennyire fogja megnyirbálni a gazdasági növekedési kilátásokat.

A feldolgozóipari termelés 9,1 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 1 százalékkal kisebb volt a 2023. júliusinál. A két legnagyobb alágazat közül az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 12,9 százalékkal visszaesett, míg a számítógép, perifériás egység gyártása 26 százalékkal nőtt.

Visszatérve a friss adatokra, az előző havi csökkenés után a feldolgozóiparból 13 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 3,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, mind a hazai, mind a külpiaci eladások bővülésének köszönhetően. A legnagyobb (23 százalékos) súlyt képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 13,1 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához képest. További nyolc alágazatban 2,4 és 21 százalék közötti mértékben nőtt a termelés, a legerőteljesebben a malomipari termék, keményítő gyártásában, a legkevésbé az italgyártásban.

Az ipari export volumene 1,5 százalékkal nagyobb, viszont ezen belül a feldolgozóipari exportértékesítés 33 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 8,5, a 13 százalékos súlyú villamos berendezés gyártásáé 1,9 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál. Az ipar belföldi értékesítése 0,8 százalékkal nőtt, a feldolgozóiparé 1,4 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához képest.

Egyelőre a jövő sem kecsegtet látványos fordulattal, hiszen a feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 2,7 százalékkal csökkent 2023 júliusához mérten. Az új belföldi rendelések 9,2, az új exportrendelések 1,5 százalékkal mérséklődtek. Az összes rendelésállomány július végén 27 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.

Magyarország vármegyéit tekintve nagyon felemás kép rajzolódik ki, hiszen 10 vármegyében csökkent, kilencben pedig nőtt a termelés volumene. A legnagyobb növekedést

• 11,5 százalékosat Tolna vármegyében regisztrálta a KSH,
• 10,4 százalékkal nőtt Veszprém vármegye termelése,
• 9,7-tel pedig Somogyé.

A rangsor másik végén viszont továbbra is masszív mínuszok mutatkoznak. A legnagyobb mértékben,

• 10,7 százalékkal zuhant Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében a termelés,
• 7,6 százalékkal csökkent Baranya vármegye termelése,
• és 7,5 százalékos csökkenés volt az Audi-gyárnak otthont adó Győr-Moson-Sopron vármegyében.