Nagy Márton azt állítja, hogy a magyar GDP öt és fél százalékát az akkumulátoripar adja

Jelenleg a GDP 5,5 százalékát az akkumulátoripar adja – mondta a nemzetgazdasági miniszter a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tarcalon, az iconFeszt Gazdaságpolitikai Konferencia és Fesztivál rendezvényén.

Nagy Márton azt mondta, éves szinten 10 milliárd euró értékben exportál Magyarország akkumulátort és hozzá kapcsolódó termékeket. Ha a tervezett nagy gyárak is elkezdik a termelést, ez az adat 10-11 százalékra emelkedhet – mondta Nagy, aki szerint ebben az ágazatban „a legjobbak leszünk a világon GDP-arányosan is”.

Az elektromos autó ágazatban lassulás látszik, például Németországban egy nap alatt szüntették meg a támogatást az ilyen típusú autókra, a franciák pedig a végletekig támogatják az elektromos autók vásárlását, tehát nagy a töredezettség ezen a területen az EU-ban – mondta. Nagy Márton szerint az elektromos autózásról összeurópai csomag összeállítására készülnek.

Azt mondta, az elektromos autók aránya az új autók eladásában Kínában már meghaladta a 30 százalékot, ez az szám Európában 15, az USA-ban pedig 5 százalék körül alakul, Magyarországon a mutató 6 százalék.

Nagy szerint 2-3 év múlva lendülhet fel újra az elektromos autók piaca, a kutatók most a jobb és olcsó akkumulátor kidolgozásán munkálkodnak. Nagy Márton a tarcali konferencián a belföldi foglalkoztatási mutatókról azt mondta, 80 ezerrel csökkent az inaktívak száma, aki ma Magyarországon dolgozni akar, az talál is munkát.

Szerinte az aktivitási rátánk, ami a népességen belüli dolgozni akarók arányát mutatja meg, 6. az EU-ban, de a cél, hogy ez a mutató a svédekéhez hasonló, 85-86 százalék legyen, amit el fogunk érni. Azt állítja, vendégmunkásokat csak arra a területre engednek be, ahová már nem jut magyar munkaerő, és a jövőben a jelenleginél is szelektívebb és szigorúbb hozzáállást fognak tanúsítani abban, mely térségekből fogadnak dolgozókat.

Nagy azt mondta, tavaly 6,5 százalék volt a költségvetési hiány, eközben az enyhe recesszió magas inflációval párosult, de ezt gyorsan sikerült letörni, most már lassú növekedést tapasztalnak a hazai gazdaságban. A tervezett idei 2,5, jövőre pedig 4,1 százalékos növekedés csak úgy érhető el, ha az EU versenyképessége is rendben lesz – mondta.

Azt állítja, magas, 8-9 százalékos reálbér-növekedés várható az idén, és hosszú távon a minimálbérnek és a garantált bérminimumnak „össze kell érnie”, minimálbért ma Magyarországon kb. 200 százezer ember kap, a garantált bérminimum pedig 800 ezer dolgozót érint. (MTI)