A mezőgazdaság és az ipar gyenge teljesítménye, valamint a vártnál kedvezőtlenebbül alakuló beruházások és a külső környezet alakulása miatt csökkentette jelentős mértékben a növekedési prognózisát a Magyar Nemzeti Bank – mondta Balatoni András, az MNB igazgatója a legfrissebb Inflációs jelentést bemutató sajtótájékoztatón. A jegybank a korábbi 2-3 százalék közötti, idei évre várható GDP-növekedést ma már csak 1-1,8 százalék közé várja. Az idei gyenge növekedés pedig a következő évire is negatív hatással lesz, ezért a korábban várt 3,5-4,5 százalék helyett csak 2,7-3,7 százalékkal bővülhet a GDP 2025-ben. Balatoni András szerint a magyar gazdaság potenciális növekedése 3 százalék körül van, viszont a kihasználatlan kapacitások miatt átmenetileg ennél nagyobb mértékben is nőhet a GDP. Ez azért is fontos információ, mert Orbán Viktor a napokban rögzítette, hogy 3-6 százalék közötti GDP-növekedést szeretne a magyar gazdaságban az előttünk álló időszakban.

A jegybank burkoltan mintha üzent volna Nagy Márton nemzetgazdasági miniszternek, aki nemrég egy interjúban fejtette ki, mennyire nem érti a háztartások viselkedését, hiszen a reálbérek emelkedtek, mégsem fogyasztanak. A miniszter ezt a folyamatot egy erős „fogyasztást gátló óvatossági motívumnak” tulajdonította. Balatoni András szerint viszont a reálbérekben valóban fordulat következett be, mégis,

ha nem a kiskereskedelmi forgalmat nézzük, hanem a teljes fogyasztást és a magas megtakarítási rátát, akkor „nincs itt semmi látnivaló”.

Szerinte a lakossági fogyasztás most nem a kiskereskedelemben csapódik le, viszont a magyar fogyasztás megfelel a régiós átlagnak, és lényegében összhangban van azokkal a makrofolyamatokkal, amiket az MNB lát.

A jegybanki tájékoztató alapján az sem teljesen állja meg a helyét, hogy a lakosság növelte volna a külföldi vásárlásait. 2019-hez képest ugyanis arányaiban nem történt érdemi növekedés a külföldi kártyaforgalomban, sőt a pénzváltásoknál sem látnak a szakemberek jelentősebb változást. Az online vásárlásoknál viszont volt növekedés az MNB szerint.

Érdekes mintázatot figyeltek meg viszont a jegybanki szakemberek a hazai munkaerőpiacon, a magas foglalkoztatottság ugyanis a magyar gazdaság egy nagyon erős fundamentuma. Kérdés azonban, hogy a gyenge konjunktúra ellenére miért nem bocsátanak el dolgozókat a vállalatok. Balatoni András szerint erre a tartalékolás a válasz. A cégek tudják ugyanis, hogy a demográfia ellenük dolgozik, tehát hosszabb távon tartalékolnak, hiszen ha elküldenek valakit, akkor nem lesz, aki pótolja. Évente ugyanis várhatóan 50 ezer fővel fog csökkenni a lakosság száma.

Megváltozott a munkaerőpiacon az új munkahelyek kiírása is. Annak ellenére, hogy alacsony a munkanélküliségi ráta, nem írnak ki annyi új munkahelyet a cégek, mint korábban. Ez a piac lazulásának irányába mutat, ami kritikus lehet, hiszen feszes munkaerőpiacnál magas a bérdinamika a gazdaságban, laza piac esetén viszont mérséklődnek a bérindexek. Vagyis kevésbé emelkednek a bérek.

Egyre gyengébben teljesítenek a magyar beruházások a jegybank szerint. Csökkennek a vállalati beruházások, aminek legfőbb oka a kapacitások kihasználatlansága. „Minek ruházzak be, ha a jelenlegi kapacitásomat is csak 80 százalékban használom ki” – tette fel a költői kérdést Balatoni András, szemléltetve a beruházások elmaradásának okát. A másik fontos tényező, ami szerepet játszik ebben, az az infláció. A jegybank szerint a vállalatok még érzik a magas infláció árnyékát, ami óvatosságra inti őket. Balatoni András szerint az egyetlen jó hír a beruházások terén, hogy a háztartások lakáscélú beruházásai emelkednek, ezért arra számítanak, hogy a lakossági hitelkihelyezések is emelkedni fognak.

Az idei költségvetésről Balatoni András azt mondta, a nyáron bejelentett intézkedések mérséklik ugyan annak a kockázatát, hogy nem teljesül a hiánycél, de ehhez fontos, hogy fennmaradjon a kiadási kontroll.