Nem igazán látszik, hogy spórolt az állam saját magán tavaly

Székely Sarolta
gazdaság
október 22., 09:18

„Az, hogy az állam saját magán takarékoskodik, az helyes, és időről időre át kell nézni, hol vannak még tartalékok” – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a legutóbbi kormányinfón. Mivel javában zajlik a jövő évi költségvetés tervezése, adódik a kérdés, hogy vajon az óvatosság, vagy más kifejezéssel élve a konzervatív tervezés jegyében lesznek-e benne takarékossági intézkedések (ez a kormány nyelvén megszorítást jelent). Ugyanakkor egy másik szempont miatt is érdekes ez a miniszteri kijelentés.

A covid után elszállt költségvetési hiányra, a 2022-ben kitört orosz-ukrán háború nyomán kialakult gazdasági nehézségekre, az elszállt inflációra többféle választ adott a kormány. Jöttek az elhalasztott beruházások, az új „extraprofit” adók, az ársapkák, a kamatplafonok, és kénytelen volt a kormány saját magán is spórolni. A 2023-as költségvetés benyújtása idején kiderült ugyanis, hogy a minisztériumoknak is 10 százalékkal kell lefaragniuk a költésüket. Az állami nadrágszíjat Nagy Márton akkori nyilatkozata szerint annyira meghúzták, hogy az állam spórolja a legtöbbet, mintegy 1200 milliárd forintot.

Hogy a gyakorlat mennyire felelt meg Nagy Márton akkori és Gulyás Gergely mostani takarékoskodást méltató kijelentéseinek, az a 2023-as költségvetés zárszámadásából derül ki. Bár a helyzet nem annyira egyszerű, mint általában lenne. A 2022-es országgyűlési választás után ugyanis jelentősebb mértékben átalakították a minisztériumokat. Az óriásira hízott Emberi Erőforrások Minisztériumát például szétrobbantották, feladatait a Belügyminisztérium, valamint a Kulturális és Innovációs Minisztérium között osztották szét. Tavaly az Igazságügyi Minisztériumot is megkurtították, abból önálló tárcaként kivált az Európai Uniós Ügyek Minisztériuma.

photo_camera Fotó: LAURA GRIER/robertharding via AFP

Nem látni, hol spóroltak a minisztériumok

Mindenesetre a számokból egyáltalán nem látni azt a nadrágszíj-húzást, amiről a két idézett miniszter beszélt. Ha ugyanis összeadjuk a zárszámadási törvényben szereplő minisztériumi kiadásokat, és összehasonlítjuk a tárcák 2022-es kiadásaival, semmiféle takarékoskodás nem látszik.

Míg 2022-ben 12 045 milliárd forintot költöttek el a minisztériumok összesen, 2023-ra ez 16 015 milliárd forintra nőtt. A tavalyi költés tehát nemhogy alacsonyabb lenne a korábbinál, de jelentős, 33 százalékos (!!!) emelkedést jelent.

Tény, hogy tavaly elképesztően magas volt az éves átlagos infláció Magyarországon (17,6 százalék), de ilyen mértékű kiadásnövelést még ez sem indokol. Tehát ha figyelembe vesszük még a pénzromlás tavalyi ütemét is, akkor is 13 százalékkal nőtt a minisztériumi kiadások reálértéke.

A minisztériumi spórolásnak tehát nyoma sincs, azonban némileg árnyalja a képet, és plusz információt is ad hozzá, ha megnézzük az államháztartás funkcionális kiadási szerkezetét.

Összegszerűen minden funkcióra többet költött tavaly a kormány az előző évihez képest. Van azonban két olyan fő terület, ahol ha nőttek is a források, ennek mértékénél magasabb volt az infláció, ami végeredményben reálérték-csökkenést jelent.

Spóroltak a rendvédelem költségein, a honvédelemét brutálisan megemelték

Az állami funkciókon belül néhány tízmilliárdos megvágás látszik a rendvédelem és közbiztonság kiadásain, 1291 milliárd után 1249 milliárd forintos kiadást tüntettek fel a zárszámadásban, ami 3,3 százalékos takarékoskodást jelent. A jelentős infláció miatt azonban ez valójában 18 százalékos csökkenésnek felel meg reálértéken.

6,3 százalékkal csökkentették nominálisan az egyebek mellett a törvényhozást, kutatást, külügyet, műszaki fejlesztést is magába foglaló általános közösségi szolgáltatásokra fordított összeget, tehát a pénzromlás miatt a kiadás reálértéke 20 százalékkal volt alacsonyabb a 2022-es költésnél.

Az elmúlt pár évben a honvédelmet nagy ütemben fejleszteni igyekvő kormány azonban nem sajnálta a pénzt a honvédelemre tavaly. Összegszerűen is brutális mértékben, 51 százalékkal többet (1404 milliárdot) költött el ezen a területen az előző évihez képest, ami még az inflációval korrigálva is érdemi, 28 százalékos növekedést jelent reálértéken. Nyugodtan kijelenthetjük tehát, hogy a honvédelem a tavalyi költségvetés egyik legnagyobb nyertese lehet.

link Forrás

Spóroltak az oktatáson, az egészségügyön, a jóléti kiadásokon

Bár az állam a minisztériumok kiadásait nem faragta le, végeredményben a társadalmi jóléti funkciókra kevesebbet költött. Erre a területre – amely magában foglalja egyebek mellett az oktatást, az egészségügyet, a társadalombiztosítási szolgáltatásokat is – ugyan 16,2 százalékkal több pénzt fordított a kormány, de ezt teljesen elvitte a tavalyi infláció. A kiadások növelése ugyanis nem fedezte a 17,6 százalékos pénzromlási ütemet, így ezen a területen 1 százalékos reálérték-csökkenés történt.

Összegszerűen csak a „lakásügyek, települési és közösségi szolgáltatásokon” spóroltak a jóléti funkciókon belül: az előző évi 1265 milliárd forint után tavaly 1190 milliárd ment erre a területre. Az oktatásra ellenben 12, az egészségügyre 10 százalékkal költöttek többet. Hiába azonban az utóbb két területen a nagyobb költés, ebből mégis kevesebbre futotta, mint egy évvel korábban a brutális infláció miatt.

Az oktatásra fordított pénzek értéke 5, az egészségügyre fordítotté pedig 7 százalékkal csökkent. Vagyis ennyivel kevesebb értékű eszközt, szolgáltatást tudtak fedezni a költségvetési forrásból.

Nem spórolt viszont a kabinet a társadalombiztosítási szolgáltatásokon, itt nominálisan 23 százalékkal többet költött a kormány, ám ez első ránézésre meglehetősen csalóka megállapítás, hiszen a jelentős növekedés elsősorban a nyugdíjemeléssel és a minimálbér-emeléshez kapcsolt társadalmi juttatások automatikus emelkedésével magyarázható. Az infláció figyelembe vételével így végeredményben 5 százalékkal többet ért a megnövekedett kiadás.

A jóléti funkciókon belül található a sport, kultúra és vallási tevékenységek is, amire összességében jóval többet költött a kormány, 1511 milliárd után 1747 milliárdot. Ezen belül az egyes részterületeket nézve azonban már felemás a kép. Míg a sportra 32 százalékkal több pénz ment, 543 milliárd forint, addig a hitéleti tevékenységekre szánt pénzeket megvágták: 168 milliárd után 136 milliárdot költöttek el, ez majdnem 20 százalékos takarékoskodás volt ezen a soron.

A sport területén tehát még a pénzromlás mellett is több mindenre futotta, ellenben a hitéleti tevékenység nagy vesztese volt a tavalyi évnek, hiszen a kiadás majdnem harmadával ért kevesebbet.

Nem spóroltak a gazdaságon és az adósságkezelésen

Arányaiban az adósságkezelés költsége emelkedett a legnagyobb mértékben, 30 százalékkal 2186 milliárd forintról 2806 milliárdra. Majdnem ugyanennyivel többet, 6866 milliárdot költöttek a gazdaságra, ezen belül érdemben már tavaly is csökkent a vasúti közlekedésre fordított pénz, 990 milliárdról 935 milliárdra. Jelentősen nőtt viszont a mező-, erdő-, hal- és vadgazdálkodásra fordított összeg, 481 milliárd forint után tavaly erre a területre 702 milliárdot költöttek.

Végeredményben az államháztartás kiadásai az előző évinél 17,1 százalékkal magasabban alakultak, ami gyakorlatilag szinte fedezte a tavalyi infláció mértékét. Így az állami kiadások tényleges növeléséről nem beszélhetünk ugyan, de összességében nehezen lehetne azt állítani ennek fényében, hogy meghúzta volna a nadrágszíjat az állam.

orosz-ukrán háború infláció emberi erőforrások minisztériuma gulyás gergely spórolás magyarország kulturális és innovációs minisztérium orosz-ukrán háború covid takarékoskodás nagy márton minisztériumok belügyminisztérium államháztartás költségvetés európai uniós ügyek minisztériuma zárszámadás igazságügyi minisztérium