Orbán: Aki azt mondja, a románok elhúznak mellettünk, költözzön oda

Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke azt hozta fel a miniszterelnöknek, hogy a kormány rossz gazdaságpolitikája és az infláció miatt a magyarok rosszabbul élnek, mint néhány éve. „Majdnem 2 millió embert fenyeget ma Magyarországon a szegénységben való ragadás és ezen belül az időseket különösen súlyosan érintette az elmúlt néhány év gazdaságpolitikája, 7 százalékkal nőtt körükben a mélyszegénységben élők száma.” Hibásnak tartja például az erőltetett iparpolitikát, amiben mindig csak a globális nagyokra építenek.

Orbán Viktor azt mondta, nem értette Toroczkai kérdését. Aztán elmondta a kormány gazdasági terveit: „Valamikor 1920-ban az ellenségeink úgy döntöttek, hogy Magyarország legyen kicsi és szegény. 2010-ben kormányra került a nemzeti oldal, és úgy döntöttünk, hogy Magyarország újra legyen nagy és gazdag. Ezt szolgálja a gazdaságpolitikánk.” Szerinte nincs olyan mutatója a magyar gazdaságnak, ahol ne lenne valamilyen mértékű előrelépés 2010 óta. De szerinte sem elég nagy és gazdag még az ország.

Toroczkai szerint lehet, hogy Orbánék egyre gazdagabbak, de ha kimegy az emberek közé, nem ezzel találkozik. Az inflációt az okozta, hogy nem építettek eléggé a mezőgazdaságra, az élelmiszeriparra, a turizmusra, a tudás alapú társadalomra.

Orbán szerint egyetértenek abban, hogy Magyarország újra legyen nagy és gazdag. Szerinte ez nem általános vélemény a baloldalon. A Mi Hazánkat „félbaloldali vagy balosokkal szövetkező vagy nem is pontosan világos, milyen Jobbikból dezertáló” pártnak nevezte. Azt várja, hogy a tényekben is értsenek egyet, mert Magyarországon 2012 óta minden évben volt reálbér növekedés. Kivéve persze tavaly, mert 1 százalékos reaálbér-csökkenés volt. Idén 9-10 százalékos bérnövekedésre számít.

Az LMP-s Kanász-Nagy Máté a Budapest-Belgrád vasútvonalról beszélt, aminek az újvidéki részét baleset történt. Azt mondta, ez a kínai beruházás még annál is sokkal kevésbé transzparens, mint a többi kiemelt beruházás. Amikor kiderültek a HÉV-járatok ritkításainak tervei, Lázár János közlekedési miniszter visszavonta azt. Ezért kérdezi Kanász-Nagy, mikor lesznek nyilvánosak a vasúti beruházás részletei. Felhozta még azt is, hogy Lázár minisztersége óta sokkal pontatlanabbak a vonatok.

Orbán azt mondta, „jóval kötözködik”, ha valamit kérdezni akar Lázártól, inkább tőle kérdezze meg. Ha a MÁV egy korszerű vállalat lesz valamikor, az Lázár minisztersége alatt fog megtörténni. Már most sokkal többen veszik igénybe a vasutat, ami komoly eredmény, tekintélyes részben Lázárnak köszönhető. Arról is beszélt, hogy „mindig vannak ezek a sunyi kínai megjegyzések”, de ez – még ha kínai hitelből is van – egy magyar beruházás. Olyan hitelekkel dolgozunk, amik a piacon elérhetők, és valahogyan a görög kikötőből fel kell jutnia az árunak Európába. Orbán szerint ez evidens nemzetgazdasági érdek.

Kanász-Nagy Máté azt mondta, azért fordult Orbánhoz, mert Lázártól nem kaptak választ, de most Orbántól sem kaptak arra, hogy mikor lesznek a részletek ismertek. Felidézte, hogy évtizedek óta lehet ismerni a MÁV késési adatait, de ezek most nem elérhetők.

Orbán azt mondta, annak az érdeknek a keltését, hogy Magyarországon közpénzeket nagyberuházásnál ellenőrizetlenül lehet elkölteni, visszautasítja, minden forint, amit elköltenek, ott van a költségvetésben, úgyhogy nem felel meg a valóságnak, amit Kanász-Nagy Máté mondott.

Vagy azt mutatják, hogy a kormány valamit rosszul csinál. Orbán az MSZP-s Komjáthi Imrének válaszolta azt, hogy a Bokros-csomag (1995) okozta a legnagyobb demográfiai katasztrófát Magyarországon, és az Orbán-kormány azóta is azt próbálja helyrehozni.

Születésszámban ezer lakosra nézve a Bokros-csomag utáni években 1999-ben volt a mélypont, 9,2.

Tavaly ugyanez az adat az Orbán-kormány több mint évtizedes helyrehozatala után 8,9-re süllyedt.

Gyurcsány már 2006-ban külföldre küldte a fanyalgókat, akkor nagy kampányt is épített erre a Fidesz.

A jobbikos Brenner Koloman felkérte Orbánt, hogy határolódjon el a Szuverenitásvédelmi Hivatal egyik munkatársának kijelentésétől, miszerint az 56-os hősök nem hősök voltak, hanem bolondok, mert „aki a túlerőt nem ismeri fel, az nem hős, hanem bolond”. Orbán Viktor azt mondta, hogy a nemzeti gyásznaphoz, október 23-i helytálláshoz méltatlan „a sekélyes és olcsó pártpolitikai pofozkodás”. Orbán úgy fogalmazott, hogy "ön egy Somkuti nevű embert említett, ha jól emlékszem, ha jól tudom, nincsen állásban". Azt mondta, hogy náluk „antikommunista ügyekben nincsen pardon”. Igaz, Horváth József, aki 1986-89-ig a BM III/III-4-b. alosztályon dolgozott alhadnagyként, továbbra is a Szuverenitásvédelmi Hivatal kutatásvezetőjeként dolgozik.

Orbán szerint nem lehet levezetni a mostani külpolitikai „észszerűségét” nem lehet levezetni az 1956-os eseményekből, „mert abból nem lehet levezetni olyan észszerű politiát, amely egyszerre adózna a hősök emlékének és lenne észszerű a XXI. század körülméynei között”.

Brenner felemlegette, hogy az orosz hekkertámadásnál vagy a történelemhamisító tankönyvek miatt nem kérették be az orosz nagykövetet. Orbán szerint a Jobbik elnöke korábban választási megfigyelő volt a Krímben, ezért a Jobbik nem oktathatja ki őket. „És ha mindenkit behívatnánk, ahol rosszakat írnak a magyarokról valamilyen tankönyvben, tudja, meddig érne a sor a külügyminisztériumtól? Idáig a Kossuth térig.”

Orbán szerint a diplomácia „jól átgondolt” lépéseit nem szabad összekeverni azokkal a létező, történelmi tapasztalatokból táplálkozó, helyes, népi érzelmekkel, amig máig élnek Magyarországon.

Tordai Bence, a Párbeszéd-frakció vezetője azt mondta, örül, hogy a kormány 2026-ig két lépcsőben megduplázza a gyerekek után járó adókedvezményeket, hiszen 430 ezer magyar gyerek él nagyon nehéz körülmények között. Tordai szerint 2026-tól egy gyereket, akinek vannak testvérei, így 82 ezer forinttal fog támogatni minden hónapban. Akinek nincs testvére, az 32 200 forint támogatást kap. Ha az utóbbi szülei elveszítik az állásukat, marad a 12 ezer forintos családi pótlák. Tordai azt kérdezte, igazságos-e, hogy hétszeres különbség lesz, vagy támogatja-e, hogy minden gyerek után fizessenek 82 ezer forintot.

Orbán Viktor azt mondta, ez fontos és értelmes vita, bár az adótörvények vitájában több értelme lenne. A családi adókedvezményről vitázni csak azért lehet, mert ezt ők bevezették, míg „önök” (valószínűleg nem a Párbeszéd-frakció) a fülük botját nem mozdította. Orbán elmondta, hogy minél több a gyerek, annál több pénzt írhatnak le az adóból. Orbán szerint 1,7 millió gyerek jut majd így támogatáshoz. Amikor bevezették a kedvezményt, ezt a kérdést, amit Tordai felvetett, megvitatták. Arra jutottak, hogy ösztönző rendszer kell, a rendszer jó, minél több pénzt érdemes beletenni.

Tordai elmondta, hogy valóban nem vezetett be családi adókedvezményt, tekintettel arra, hogy még nem voltak kormányon. Tordai szerint szélsőjobboldali megközelítés, hogy nem minden gyereket egyenlően támogatnak, szerinte ezt a magyarok többsége nem támogatja. Arra tesz javaslatot, hogy pótolják ki a különbséget, míg a kormány hétszeres különbséget tesz két gyerek között.

Orbán azt mondta, sajnálja, hogy ilyen kevés idő van, de itt egy mély filozófiai probléma van. Orbán szerint ők a támogatást összekötik a munkával, azokat akarják támogatni, akik dolgoznak. 2010 előtt voltak, akik nem a gyerekekért, hanem a gyerekekből akartak megélni, tehát az utánuk járó támogatásért, ez pedig az emberekben ellenérzést keltett. Ezért ilyen a rendszer most, hogy a munkát is támogassák egyben. A rendszer jó, zárt, csak több pénzt kellene beletenni – mondta.

Kálmán Olga a határon túli diákok beiskolázási támogatását állította szembe a magyar családok helyzetével,. Azt kérdezte, hogy a határon belüli családok nem érdemlik-e meg a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást.

Orbán szerint a magyarországoi családok a családi támogatásokon keresztül jelentősen nagyobb támogatást kapnak. A miniszterelnök szerint azt a kérdést kellene felvetni, hogy a határon túli gyerekek miért nem kaphatnak ugyanannyi támogatást. „Ez számos okból ebben a pillanatban nem lehetséges. Ennek vannak jogi akadályai és vannak pénzügyi akadályai is.” Orbán szerint a DK-s képviselő kérdése a 2004-es népszavazás „szégyenteljes folytatása”, mert Kálmán Olga „sajnálja” tőlök a támogatást.

Kálmán Olga szerint az adókedvezméynek a sokgyerekes, de magas keresetű családoknak kedveznek. Szerinte a határon túli magyarok a saját országukban is kapnak támogatást. Újra rákérdezett, hogy a magyarországi családok miért nem kapnak egyszeri, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást. Orbán szerint a magyarországi családok jóval több támogatást kapnak a kölségvetésből, mint a határon túliak, de ez a miniszterelnök szerint nem helyes. „Az lenne a heles, ha a határon túliaknak is ugyanannyit tudnánk adni, mint a magyarországiaknak. Ennek az egyik legfontosabb jogi akadálya az, hogy a magyar családok a támogatás legnagyobb részét magyarországon a gyermekek után járó adókedvezmény formájában kapják meg.” A határonkívül nem tudnak adókedvezményeket bevezetni. A miniszterelnök elmondta, hogy Magyarországon van ingyenes tankönyv, étkezés és adókedvezmény is. Orbán szerint az, amit a DK csinál, az a „határon túli magyarokkal szembeni, kommunista időkből ittmaradt, szocialista hangulatkeltés. Szégyelljék magukat érti.”

A fideszes vastaps után Komjáthi Imre Magyarország jobban teljesít? címmel kérdezte Orbánt. Az MSZP elnöke megkérdezte, hogy most is óriásplakáton hirdetné-e ezt, miután a KSH-adatok szerint 10 százalékkal kevesebb gyerek született, és emelkedett a csecsemőhalandóság. Nőtt a szegénység, és kevesebb lakás épül. A gyermekek szegénysége 1,5-szerese a 2020-asnak. A nyugdíjasok negyede a hivatalos adatok szerint is szegénységben él – mondta.

Orbán azt mondta, a baloldal és a nemzeti oldal közötti vita arról szól, hogy a családtámogatási rendszerek egyik formája, amit ők vezettek be, az a Bokros-csomag volt, a Fideszé pedig másmilyen. Orbán szerint a Bokros-csomag okozta a legnagyobb demográfiai katasztrófát Magyarországon, minden, amit azóta tesznek, annak a bajnak az orvoslásáért teszik. Az MSZP kátyúba lökte az országot, a kormányoldal pedig onnan akarja kihúzni. Orbán szerint az Eurostat adatai szerint a szegénység 30 százalék környékéről lejött 18 százalékra.

Komjáthi szerint mindig arra a mutatóra hivatkoznak, amit épp jobbnak tartanak. Az MNB szerint kb. 2 millió ember egy hétig sem tudna megélni fizetés nélkül. Szerinte Magyarország sokkal rosszabbul teljesít, elhúznak mellettünk a románok, a szlovákok és lassan mindenki. Felszólította Orbánt, hogy ne külügyminisztert játsszon, hanem legyen miniszterelnök. Többet foglalkozzon a magyar emberekkel, mint a globális világpolitikával.

Orbán azt mondta, az Eurostat szerint 2015 óta több mint felével csökkentették a súlyos anyagi nélkülözésben élők arányát. Orbán azt mondta – kérve, hogy ne vegye személyes sértésnek –, hogy aki azt mondja, a románok jobban élnek, az költözzön oda, aztán ha visszajött, akkor majd megbeszélik. A kormány meghirdetett egy 21 pontos akciótervet, ő nem a szocialistákat, hanem a nemzeti oldalt támogatná.

• A DK-s Kálmán Olga Miért? címmel nyújtott be azonnali kérdést;
• A szocialista Komjáthi Imre Magyarország jobban teljesít? címmel kérdez;
• A jobbikos Lukács László György Mit gondol erről, Miniszterelnök úr? címmel érdeklődik;
• Tordai Bencét az érdekli, hogy Mi folyik itt;
• Toroczkai László, a Mi hazánk elnöke Mikor akar végre változtatni a rossz irányon? címmel kérdez.
• Az LMP-ből kilépő Csárdi Antal Mit gondol erről, Miniszterelnök Úr? című kérdését adja elő;
• A momentumosok Kérem, válaszoljon, Miniszterelnök Úr! címmel kérik a miniszterelnököt, hogy válaszoljon.