Egy olvasónk hívta fel a 444 figyelmét: Orbán Balázsnak, a miniszterelnök politikai igazgatójának a doktori disszertációja az egyetlen az ELTE jogi karán az idén, amelyet a Tudományági Doktori Tanács (TDT) nem egyhangú döntéssel bocsátott a doktori eljárás megindítására. Olvasónk állítása szerint ez nagyon ritka.

Valóban: az ELTE ÁJK honlapján nyilvánosan is elérhető 2024. évi határozatok szerint a Tudományági Doktori Tanács Orbán Balázs ügyén kívül minden esetben egyhangúlag döntött a felvételikkel, doktori eljárások megindításával, summa cum laude minősítésekkel, honosításokkal stb. kapcsolatban.

Összesen 96 határozat van, amelyből Orbán Balázzsal együtt 21-en kérelmezték a doktori eljárás megindítását, ennek végén lehet megvédeni a disszertációt.

Orbán Balázs András határozatánál ezt írták:

„A Tudományági Doktori Tanácsmegvizsgálta Orbán Balázs András (ÁJDI) doktori eljárás megindítására irányuló kérelmét, és az »A szabad mandátum és a nemzeti szuverenitás alkotmányjogi összefüggései« c. doktori értekezés (témavezető: Dr. Kukorelli István professor emeritus), valamint a benyújtott dokumentumok alapján 5 igen, 2 nem szavazattal, 1 tartózkodással engedélyezi számára a doktori eljárás megindítását állam- és jogtudományból.”

A doktori eljárások megindításáról szóló összes többi határozat egyhangú igenekkel ment át, ahogy minden további határozat is.

A 444-nek három anonim forrás is megerősítette: valóban nagyon ritka, hogy a doktori tanács ne egyhangúlag szavazna a határozatról.

Mint elmondták, a doktori eljárás megindítását egy úgynevezett munkahelyi vita előzi meg. Itt jelen van egy bírálóbizottság, bírálókkal együtt, akik szakmai szempontok alapján eldöntik, alkalmas-e a dolgozat a doktori eljárás elindítására. Ők egyrészt írásos véleményt adnak, másrészt pontszámokat, majd szavaznak. Ezután ezt előbb a kari doktori tanácsnak terjesztik fel.

„Ez formális jóváhagyás, nem is nagyon szoktak belenézni a dolgozatba. Itt már nem szoktak érdemi viták lenni, 99 százalékban egyhangúlag döntenek, tehát tényleg szokatlan a két nem szavazat és a tartózkodás Orbán Balázs esetében” – mondta forrásunk.

Azt mindhárman megerősítették, hogy a dolgozat szakmai szempontok alapján rendben volt – ám elvi problémák merültek fel.

Úgy tudják, a nemmel szavazók erkölcsi összeférhetetlenség miatt döntöttek így. Szerintük az ELTE egy ilyen hatalmú politikussal szemben kiszolgáltatott helyzetben van, ezért nem fogják tudni objektívan megítélni a dolgozatot, attól tartva, hogy negatív bírálat esetén szankciók érnék az egyetemet.

Azt viszont jogszabályilag nem tehették meg, hogy a kérelmet elutasítsák, mert amikor Orbán Balázst felvették a doktori képzésbe, vállalták, hogy végigviszik a folyamatot. Mivel szakmai okok nem szólnak amellett, hogy ez nem lenne lehetséges, ezért jogszabályellenes lenne erkölcsi okokra hivatkozni. Hozzá kell tenni, hogy Orbán Balázs akkor kezdte a képzést, amikor még nem volt ilyen pozícióban. Magyarországon azonban nincs olyan jogszabály, amely ezt az összeférhetetlenséget kezelni tudná.

Orbán Balázsnak egyébként meg kell védenie a disszertációját egy belső és egy nyilvános védésen is, ezután kaphatja meg a fokozatot.

A miniszterelnök politikai igazgatója mostanában sokat szerepelt a hírekben, miután a Mandinernek adott interjújában azt mondta, Magyarország Ukrajnával ellentétben nem védekezett volna egy orosz katonai agresszióval szemben, „mert 56-ban az lett, ami lett”. A kijelentése miatt Orbán Viktor egy interjújában kicsit ki is osztotta politikai igazgatóját, aki aztán bocsánatot kért. Az ügyről itt írtunk bővebben.