• Évek óta feszül belső ellentmondás 1956 emléke és a kormány egyre leplezetlenebb oroszpártisága között.
• A kormányzati kommunikáció eddig nagyjából el tudta maszatolni, hogy válaszolni kelljen a valódi kérdésekre, aztán jött Orbán Balázs, és egy baráti podcastban eljutott a logikus következtetésig.
• Csak azt felejtette el, hogy éppen ezt nem akarja a Fidesz nyíltan kimondani.
• Azzal pedig éppen az ő pozíciójában a legnehezebb védekezni, hogy „elnézést, össze-vissza beszéltem”.

Orbán Balázs komédiája

„A háborús propagandasajtó vonatán nincs megállás, jó lenne, ha végre vége lenne a háborúnak és a háborúpárti hazudozásnak!” – mondta a miniszterelnök politikai igazgatója, amikor a 444-szemle után botrány lett nyilatkozatából, ami szerint 1956-ból kiindulva nem csináltuk volna azt, mint Volodimir Zelenszkij, aki belevitte az országát egy háborús védekezésbe.

„A politikában sajnos igen gyakori, hogy megpróbálják az ember szavait kiforgatni” – folytatta még aznap délután.

Egy nappal később már itt tartottunk: „Nem állt szándékomban félreérthetően fogalmazni 1956 ügyében. Hiba volt részemről, és ha ezzel valakit megbántottam, akkor ezért elnézést kérek. Megerősítem, hogy ha szükség lesz rá, én ott leszek fegyverrel a kezemben a Corvin köznél.”

Politikailag világos, mi történt: egy védhetetlen kijelentés hatásait próbálják meg semlegesíteni azzal, hogy hibának nevezik. Orbán Balázs esetében viszont az „elnézést, össze-vissza beszéltem” olyasmi, amivel a napi politikai kommunikációs kármentést el lehet végezni, a politikusi imázsával és a rendszerben betöltött szerepével viszont nagyon nehezen fér össze ez a magyarázat.

A miniszterelnök politikai igazgatójáról van szó, akiről Orbán Viktor a tusványosi beszédben külön is elmondta, hogy ő felel a nemzeti nagystratégia kidolgozásért, ami segít majd Magyarországnak helytállni a világrendszer-váltásban. Vezető pozícióban van az MCC-nél és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, be lehet dobni vitázni az orbánizmus kritikusaival, kapcsolatban áll a Trump-csapattal és rendszermagyarázó könyveket is ír. Elsőre nehezen megfogható, mi a pozíciója és felelőssége, közben a rendszernek nagyon is fontos, hogy legyen a fiatalok és a kritikusok számára is prezentálható arca, akit nem arra tartanak, hogy a napi politikai csaták darálják le.

A Stratégiai részleg című műsor pedig már a borítóképével is nagyjából azt üzeni, hogy itt körülbelül Henry Kissinger és Carl von Clausewitz fogják elmagyarázni a nagypolitikai sakktábla nehezen érthető összefüggéseit:

Ennek a stratégának kell most azzal védekeznie, hogy hülyeségeket beszélt Magyarország egyik legmeghatározóbb sorskérdéséről.

Úgy, hogy közben láthatóan nem gondolja azt, hogy lenne miért elnézést kérni. Egyszerűen eljutott a logikus következtetésig. A félreérthető fogalmazás nem egy élő vita hevében, hanem egy előre rögzített baráti műsorban történt, amit mindkét készítő boldogan promózott a megjelenés után. Orbán Balázsban és műsorvezető-társában, Kohán Mátyásban fel sem merült, hogy a kijelentéssel bármi probléma lenne, sem annak elhangzásakor, sem a megjelenésekor. (Sajátos egyébként a kormánymédiában formálisan újságíróként dolgozó Kohán szerepe is, aki ebben a műsorban nem kérdező, hanem nevetgélő beszélgetőtárs, amikor pedig a közhatalom képviselője egy ilyen súlyos kijelentést tesz, akkor csak bólogat hozzá, később pedig gyakorlatilag a sajtósaként veszi védelmébe.)

Ezekben a napokban a kormány valószínűleg intenzíven méri az eset megítélését, Orbán Viktor pedig azt mérlegeli, mi okoz nagyobb kárt: egy újabb fontos ember elvesztése, vagy az, ha megmarad támadási felületnek.

De ha Orbán Balázs túl is éli ezt politikailag, az eddig felépített imázsa akkor is komoly sebet kapott. A Karmelitában tudni fogják róla, hogy a miniszterelnöknek személyesen kellett feltakarítania utána, aminél kevés súlyosabb dolog van ebben a rendszerben. Az általa felügyelt egyetemen képzett tisztjelöltek között sem lehet kifejezetten népszerű a kapitulációpárti agyalás.

Azt pedig különösen nehéz lesz innentől elhitetnie, hogy ő lát a legjobban a stratégiai sakktáblán, miközben azt sem vette észre, hogy éppen olyat mond, ami után kétségbeesett Facebook-posztban kell majd bizonygatnia, hogy szükség esetén fegyvert fogna a Corvin-közben.

1956 emlékének drámája