A kormányoldal demográfiai okokkal magyarázza az egyéni választókerületek átrajzolását, de az adatok átnézése után kiderült, innentől Budapesten lesznek a legnagyobb egyéni választókerületek.

Az igazságügyi bizottság által villámgyorsan elfogadott módosítás szerint a jövőben Budapesten nem 18, hanem 16 egyéni választókerület lesz, Pest megyében pedig kettővel több.

A darabszám-változásokat a Nemzeti Választási Iroda vezetője javasolta még szeptemberben, azzal érvelve, hogy Pest vármegyében 2010-ről 2022-re a választópolgárok száma közel 90 ezerrel nőtt, míg Budapesten 87 ezer fővel csökkent.

A 2010-es parlamenti választások után egyszer már alapjaiban átírták a szabályokat: addig 386 tagú volt a parlament, ebbe csak a fővárosból 32 egyéni képviselő került be. A képviselők létszámát 2014-től csökkentették 199-re, ugyanakkor változtatták a budapesti egyéni körzetek számát is 18-ra az addigi 32-ről (már ez némi lefelé korrigálást jelentett, országosan ugyanis 40, míg Budapesten 45 százalékkal csökkent az egyéni képviselők száma). Azóta viszont olyan mértékű változtatásra nem volt példa, mint amiket a mostani tervezet tartalmaz.

A darabszám változása egy dolog, a körzetek újrarajzolásával az esélyeken is változtathat a Fidesz. A legutóbbi választáson, 2022-ben a 18 egyéni választókerületből 17-et elvitt az ellenzék, ebből két helyen rendkívül szoros volt a verseny, további két helyen pedig 3 százalék körül maradt a különbség. Itt akár még számíthat is, melyik utca hova tartozik.

Hozzá kell tenni, hogy 2026-ban jelen állás szerint nem ez ismétlődik majd, hiszen a Tisza Párt bőven átírhatja az erőviszonyokat.

A törvénymódosítás indoklása szerint „a választási rendszer demokratikus működésének és igazságosságának egyik alapvető feltétele, hogy az egyéni választókerületek határai igazodjanak a lakosság eloszlásának változásaihoz”.

Magyarországon az agglomerációk növekedése és egyes vidéki térségek népességének változása miatt jelentős „egyensúlyhiányok” jöttek létre a választókerületek között, a mostani módosítások célja pedig a törvényjavaslat indokolása szerint az, hogy „biztosítsa a választókerületek arányos képviseletét, amely valamennyi állampolgár számára egyenlő szavazati jogot és befolyást garantál”.

A módosító indokolása szerint a budapesti választókerületek számát anélkül lehet kettővel csökkenteni, hogy az arányosság követelménye sérülne, és három olyan választókerület is volt a fővárosban, ahol kevés volt a szavazó. „A főváros belsejében a népességcsökkenés indokolja az itt található választókerületek módosítását.”

A fővárosi számok valóban csökkentek, egyes kerületeké pedig kiugró mértékben, de országosan még nagyobb a változás.