Újra ipari tempóra váltott a törvényhozás. Kedden 8 igennel és 3 nemmel el is fogadta a parlament Igazságügyi Bizottsága a választási törvények módosításáról szóló törvénycsomagot, amit a képviselők csak előző este kaphattak meg. Vagyis a javaslatot hivatalosan is benyújtották az országgyűlésnek. Mészáros Juli és Windisch Judit cikkükben már részletesen elemezték a tervezetet, amiből kiderült, hogy a fővárosi választókörzetek számát a mostani 18-ról 16-ra csökkentenék, ami teljesen átrajzolná a választási térképet.

A szavazás előtt a párbeszédes Szabó Tímea szóvá is tette, hogy ha ilyen fontos javaslatokat előző este 11-kor vagy éppen 45 perccel az ülés előtt kapnak meg, az kizárja, hogy bárki érdemben fel tudjon készülni a bizottsági vitára. A KDNP-s Vejkey Imre, a bizottság elnöke szerint a felkészülési időnek azért nincs jelentősége, mert itt csak a tárgysorozatba vételről döntenek, nem pedig a javaslat részletes vitáját folytatják le.

A fideszes Pajtók Gábor, a javaslat beterjesztője szerint a módosítások azt szolgálják, hogy a választópolgárok könnyebben gyakorolhassák a szavazati jogokat, valamint figyelembe veszik azokat a „migrációs folyamatokat is”, amik Pest megyét érintették. De rendezi a szavazatok újraszámlálásának kérdését is. A választókerületek átszabását a Nemzeti Választási Iroda javasolta, mivel olyan mértékben nőtt Pest megye lakosságszáma, hogy kettővel növelni kell a mandátumok számát. Egyben azt is javasolták, hogy a korrekció érdekében Budapesten legyen kettővel kevesebb hely. Somogyban indokolt lenne eggyel csökkenteni, míg Győr-Moson-Sopron megyében eggyel növelni a mandátumok számát, de ez nem szerepel a módosításban. Fejér megyéhez viszont hozzányúltak, amit szintén az NVI vetett fel. Csongrád megyében is módosítanának a körzeteken, de ez az NVI-s javaslatban nem szerepelt.

A DK-s Sebián-Petrovszki László sunyi, aljas, szemét megoldásnak nevezte a javaslatot, ami szerinte a megfelelő hangnem, hiszen se társadalmi vita, se szakmai előkészítés, se egyeztetés nem volt a körzetek átrajzolásáról szóló javaslat előtt. Elmondta, hogy gyakorlatilag minden budapesti körzetet átrajzolnak, amivel azt akarják elérni, hogy ne az ellenzéki jelöltek nyerjenek. Szerinte elég lenne csak azokon a körzeteken változtatni, ahol jelentős mértékben változott a lakosság. Elmondta, hogy például minden olyan körzetet szétszednek, ahol a DK képviselői tudtak nyerni. A XI. a IV. és a XVIII. kerületeket, ahol a DK adja a polgármestert, teljesen szétdarabolják. A legnagyobb drámának azt tartja, hogy a XI. kerületet négyfelé darabolják fel.

A független Jakab Péter szerint a törvénymódosítás egyetlen indoka az, hogy a Fidesz rosszul áll. Majd rákérdezett, hogy a kormány tervez-e 7 vagy akár 9 határon túli választókerületet létrehozni.

Csepel momentumos képviselője, Szabó Szabolcs udvariatlannak nevezte, hogy az előző napon összehívott bizottsági ülésre ilyen mennyiségű anyagot küldtek ki. Azt mondta, 23:59-kor kapta meg a választási körzetekről szóló javaslatot. Emlékeztetett arra, hogy 2022-ben Varga Judit javaslatára szigorították a törvények társadalmi egyeztetéséről szóló szabályokat, de ennek most nem feleltek meg. Üdvözölte, hogy a szavazásnál ezután nem kellene boríték vagy lakcímkártya, de az nem igaz, hogy a választókörzetek módosítását csak a migráció indokolná. A lakosságszám változására alapozott érv igaz például Tolna megye vagy Somogy megye esetében, de ezekhez valamiért hozzá sem nyúl a javaslat. Budapesten pedig csak a belső kerületeket kellene átrajzolni, de ez a javaslat mindenhez hozzányúl. „Én geográfus vagyok, de térképet kellett elővennem, hogy követni tudjam a saját választókerületem változásait” - mondta Szabó Szabolcs. Szerinte ez egy klasszikus gerrymandering.

A párbeszédes Szabó Tímea szerint a sebtében benyújtott javaslat annak a jele, hogy a Fidesz retteg a 2026-os választástól. Szerinte a borítékos rendszer eltörlésével eltörlik a választás titkosságát, mert a kisebb települések lakóit még inkább kiszolgáltatott helyzetbe hozzák, hiszen így „az odaküldött fideszes biztos” meg tudja nézni, hogy jó helyre ment-e az X. Elmondta, hogy ugyanúgy rommá fogja verni a fideszes jelöltet Óbudán (10-es választókörzet), ha még területeket csatolnak hozzá. Szerinte Budapesten csak egy körzetet kellene megszüntetni, a mostani módosításokat a főváros elleni bosszúnak tartja.

Apáti István, a Mi Hazánk képviselője legalizált választási csalásnak nevezte a módosítót. Méltatlannak és megalázónak nevezte, hogy éjjel nyújtották be a javaslatot. Számításai szerint 4 mandátumnyi különbséget fog hozni a Fidesz javára, hiszen két bukó kerülettel kevesebb, Pest megyében pedig kettővel többet tudnak nyerni. Szerinte csak a választási matek alapján rajzolnak át körzeteket. „Ha kellőképpen megutálják önöket az emberek, bármilyen felállásban meg tudja verni önöket a második legnagyobb ellenzéki párt” - figyelmeztette a Fideszt Apáti. Később a Tisza Pártot csak folyami ezrednek nevezte, a párt nevét nem mondta ki. Kijelentette, hogy a Mi Hazánk nem fogja támogatni a javaslatot, mert szerintük az csak tovább torzítja a rendszert. Szerinte ezzel a módosítással még nincs vége a választási rendszer átszabásának, ezért rákérdezett, hogy az 5 százalékos bejutási küszöbön, illetve a listás mandátumok számán tervez-e változtatni a Fidesz.

Pajtók Gábor, a javaslat előterjesztője azt mondta, hogy nem az egyes pártok politikai szereplésvágyát kell kielégítenie a javaslatnak. A választási eljárásról szóló módosítások szerinte a választás tisztaságát és a részvétel megkönnyítését szolgálják. A körzethatárok módosítását azzal indokolta, hogy Pest megye lakossága nőtt, Budapesté pedig csökkent. Elhamarkodottnak tartja a kritikákat. Ha csak 4 választókerületet érint a lakosságváltozás, az még nem azt jelenti, hogy csak 4 körzethez kell hozzányúlni.

Az ülésen szavaztak arról is, hogy a független Hadházy Ákos hozzászólhat-e a vitához, de ezt a kormánypárti többség nem támogatta.