Az Oktatói Hálózat nyílt levelet küldött Orbán Balázs disszertációja kapcsán az ELTE ÁJK Doktori Iskolájának

oktatás
november 22., 13:10

Az Oktatói Hálózat a miniszterelnök politikai igazgatója, Orbán Balázs doktori védésével kapcsolatban péntek reggel egy nyílt levelet intézett az ELTE ÁJK Doktori Iskolájának vezetéséhez.

Múlt héten egy olvasónk jelzése alapján írtuk meg, hogy Orbán Balázsnak, a miniszterelnök politikai igazgatójának a doktori disszertációja az egyetlen az ELTE jogi karán az idén, amelyet a Tudományági Doktori Tanács (TDT) nem egyhangú döntéssel bocsátott a doktori eljárás megindítására. Ehhez a nagyon ritka helyzethez, mint megtudtuk, elvi okok vezettek, forrásaink szerint többen úgy érezték, hogy az egyetem egy ilyen nagy hatalmú politikussal szemben kiszolgáltatott helyzetben van, nem tudják majd objektívan megítélni a dolgozatot, tartva attól, hogy a negatív bírálat szankciókhoz vezet. A helyzet ellen felszólalt Polyák Gábor, az ELTE BTK Kommunikáció- és Médiatudomány tanszékének tanszékvezetője, amitől aztán az egyetem egy közleményben elhatárolódott. Később pedig arról adtak ki közleményt, hogy a szabályokkal teljesen összhangban készült Orbán Balázs doktori disszertációja.

„Mindannyian tudjuk, hogy a PhD-fokozat megszerzése szakmai
elismerést jelent egy kutatónak, különösen egy rangos befogadó intézmény esetén. A doktorifokozat tudományos értékének megőrzése érdekében szólítjuk meg az Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolát, és tesszük fel kérdéseinket” -írja a levélben az Oktatási Hálózat.

Az Oktatói Hálózat tájékoztatást kért az ELTE-től arról, hogy milyen eljárás során engedélyezték a doktorjelöltnek, hogy 12 évvel az abszolutórium megszerzése után védhesse meg disszertációját. „Ad-e erre jogi lehetőséget az egyetemi, illetve kari doktori szabályzat?” -teszik fel a kérdéts.

Azt is szeretnék tudni, hogy a jelölt jelezte-e a Doktori Iskola vezetésének, hogy meghosszabbítja a doktori értekezésének elkészítési idejét és hány alkalommal tette ezt. Szintén kérdezik, hogy Orbán Balázs jelezte-e a doktori dolgozata címének és témájának megváltoztatását és ehhez hozzájárult-e a Doktori Tanács.

Kitérnek arra is, hogy a doktori disszertáció munkahelyi vitára bocsátott változatának egyik fejezetében a szöveg jelentős része a doktorjelölt és egy társszerző közös 2023-as cikkének szó szerinti átvétele. A közös tanulmányra azonban sem a törzsszövegben, sem a bibliográfiában nem találtak hivatkozást. Egyedül a tézisfüzetben, az értekezés témakörében készült publikációk jegyzékében van feltüntetve ez a forrás. Arról, hogy egy Twitter-bejegyzés és 444-es szerző is feltűnik Orbán Balázs tudományos publikációi között, itt írtunk részletesen.

Ennek kapcsán az Oktatói Hálózat azt szeretné megtudni, hogy a doktori disszertáció végleges változata megfelel-e a hivatkozási szabályoknak, sor került-e a hiányzó hivatkozások pótlására, illetve nyilatkozott-e a szerző arról, hogy a közösen jegyzett szöveg mely részeit írta saját maga, illetve hozzájárult-e a társszerző a közös szöveg ilyen formában való megjelenéséhez?

Az Oktatói Hálózat az összeférhetetlenségre is rákérdezett.

„Véleményük szerint nem merül-e fel az összeférhetetlenség gyanúja egy olyan doktorjelölt esetében, aki a kormányzatban betöltött magas politikai pozíciójánál fogva közvetlen vagy közvetett befolyást gyakorolhat állami egyetemek, köztük az ELTE működésére? Vajon mi garantálja azt, hogy egy erős kormányzati függésben tartott egyetem doktori bizottsága szabadon és elfogulatlan módon értékeli a doktorjelölt tudományos teljesítményét?”

A válasz

Cikkünk közlése után elküldték nekünk a Doktori Iskola válaszát is. Ebben azt írják, hogy Orbán Balázst 2009-ben vették fel, és 2012-ben szerzett abszolutóriumot.

„A Nemzeti Felsőoktatásról szóló törvény irányadó rendelkezése szerint a felsőoktatási intézmény nem utasíthatja el annak a jelentkezését a doktori fokozatszerzési eljárásra, aki az intézményben szerezte meg az abszolutóriumát. Az eljárásra irányadó jogszabályok nem tartalmaznak olyan rendelkezéseket, amelyek alapján bármilyen összeférhetetlenség megállapítható lenne. A bíráló bizottságban részt vevő kollégáink munkájuk során kizárólag szakmai szempontokat érvényesíthetnek” - írják.

Hozzáteszik, hogy a szabályzat szerint a 2012-ben abszolutóriumot szerzett hallgatók 2026. augusztusáig kezdeményezhetik a doktori eljárás megindítását. Mint írják az öt éven túli eljárások nem példa nélküliek, húsznál is több azon doktorjelöltek száma, akik így védték meg disszertációjukat. Tehát Orbán Balázs is még időben van.

A Doktori Iskola vezetése szerint Orbán Balázs nem változtatott témát, csupán pontosították a disszertáció tárgyát.

Azt is írták, hogy azért nem nyilvánosan elérhető a disszertáció szövege, mert a jelölt az eljárásban kiadói szándéknyilatkozatot csatolt, ezért a nyilvánosságra hozatalra moratórium vonatkozik. A jelölt dönthet a nyilvánosságra hozatalról, erre azonban szerzői jogi okokból még nem volt példa. Ha ugyanis a szöveg nyilvános, akkor a kiadók aligha vállalják a kiadást.

Az összeférhetetlenséggel kapcsolatban pedig arra a jogszabályra és szabályzatra hivatkoznak, amelyre már korábban is: „nem utasíthatja el a jelentkezését a felsőoktatási intézmény annak, aki az adott felsőoktatási intézményben sikeresen befejezte a doktori képzést.”